Informológia – Informology

Informológia – Informology

Informológia (informatológia, informaciológia) ~ az információ tudományának kiterjesztése valamennyi, abból addig kimaradó információs jelenségre és terrénumra.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információ-metaelmélet

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információtudomány, információfilozófia, az információ univerzális elmélete, az információ egyesített elmélete

Milyen kategória? Kísérlet az információval foglalkozó tudományok nevezéktanának megváltoztatására, új tudomány-megnevezéssel.

A szó a nyelvi rendszerben a fogalmi innovátorok szakmai közösségeiben él, tanítványok terjesztik és hivatkozzák.

Azóta zajlik egy csendes terminológiai háború az információval foglalkozó tudomány(ok) elnevezése körül, amióta a múlt század negyvenes éveiben a valószínűségszámítás és a fizikai entrópiafogalom felől az addig a könyvtár-és dokumentációtudomány által a hétköznapi jelentéssel megegyező értelemben használt információ fogalmát absztrakt, matematikailag leírható, kvantitatív entitássá változtatta a később információelméletnek nevezett tudomány. Az információelmélet – információtudomány szópár megszületése elvileg orvosolhatta volna a problémát, de az információtudomány (information science) programszerűen továbbra is csak az automatizált jelfeldolgozás rendszereivel kívánt foglalkozni, miközben már biológiai, genetikai és fizikai-kozmológiai értelemben is tudományos diksurzus tárgyává lett az információ. Az űrt különböző elnevezés-kísérletekkel próbálták betölteni, elsősorban az információtudomány jelzős szerkezetté tételével (általános, egyesített, univerzális, stb.). A problémának volt olyan megközelítése is, hogy fogalmi innováció nélkül is kezelhető, elég az információ metaelméletét keresni.

Ebbe azonban sok kutató nem nyugodott bele, és az erősen ingoványos fogalmi ingoványt újabb szó-variációk megalkotásával remélték lecsapolni. Orosz tudósok kezdeményezték a hatvanas években az informaciológia (informationlogy) verziót. A hetvenes évek elején kicsit rövidebb formában, informatológiaként (informatology) javasolta bevezetni Otten és Debons (1970), hoyg aztán újabb két évtized múlva egymással párhuzamosan javasolja egy iráni és egy orosz tudós a még rövidebb formába való összevonással képzett verziót, az informológiát (informology) mint terminológiai végő megoldást.

Jellemző, hogy már a két, újítói mivoltát büszkén képviselő kutató, Horri és Mokij megközelítése is erősen eltér. Előbbi strukturalista kiindulóponttal igyekszik összefoglalni az információ keretrendszereit, dimenzióit és aspektusait, utóbbi dinamikus rendszerszemlélettel, az információs rendszerek és az információs környezet kapcsolatával, az információ térbeli elrendezésével és a térbeli információs rendszerek törvényszerűségeivel foglalkozik.

Értékelés és ajánlás: Meglepő módon egyre több kutató látszik elfogadni a hagyományos értelemben vett információtudomány alternatívájaként az informológiát, köztük matematikusok, számítástechnikusok és könyvtártudósok is. Véleményünk szerint egy új elnevezés nem old meg semmit, csak tovább mélyíti a terminológiai szakadékot. Olyan alapvető értelmezési-rendszerezési alapfeladatokat kell ellátni az információval foglalkozó tudományoknak, hogy az egészen bizonyosan nem a nyelvi újítás felől érkezhet. Emiatt ellenjavallottnak gondoljuk bármelyik alternatív fogalmi újítás használatát.

Irodalom:

Otten, K. – Debons, A. (1970): Towards a metascience of information: Informatology. Journal of the American Society for Information Science, 1, 89–94.
Horri, A. (1993): Informology. Faslname-ye Ketab, 3, 393-395.
Mokij, V. S. (1994): Problems of economic informology. International Scientific-Practical Conference. Moszkva.

Leave a Comment