Információterjesztés – Information dissemination

Információterjesztés – Information dissemination

Információterjesztés ~ az információátadás/információtovábbításnak az az alesete, amikor egy közlő egy információt vagy egy információkból álló nagyobb egységet számos végpontra módszeresen juttat el.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információ-sokszorosítás

Ellentéte: információ-visszatartás, titkosítás

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információáramlás, reklám, marketing, propaganda, ismeretterjesztés

Milyen kategória? A folyamat jellege szempontjából hétköznapi kifejezés, ám ott, ahol a terjesztés technológiaigényes, szakszóként használják.

A szó a nyelvi rendszerben azért nem leterheltebb, mert csatornától és információs tartalomtól függően számtalan alternatív kifejezés létezik, amellyel megnevezhető a terjesztés folyamata.

A fontos híreket kidoboló kisbíró egykor egy információterjesztő gépezet végpontja volt: gondoskodott róla, más falvakban hasonlóképpen cselekvő társaival együtt, hogy az uralkodói vagy közigazgatási központból útnak indított információk eljussanak minden, tervezett végállomásra. A kalendáriumok is ilyen funkciót töltöttek be többek között, hiszen számos, alapvetőnek számító információ tudott a nagy példányszámban sokszorosított kiadványokon keresztül közös tudássá lenni.

A disztribúciós (szétosztáson alapuló) megoldások mellé a rádió és a televízió megjelenésével kerültek a sugárzottak (broadcasted). A 19. század második felében a korábbi, felvilágosító célú egészségügyi és gazdálkodási információterjesztés formái mellé a tudományos ismeretterjesztés csatornái és sokrétű gyakorlata lépett, ezt követte a könyvtárak, majd a szakosított propagandaszervezetek információszolgáltató és terjesztő tevékenysége.

A könyvtárak gépesítésével megszületett a könyvtári adatszolgáltatás is, és ezt továbbra is információterjesztésnek hívták, mert egy könyvtár általában sok felhasználóval (köztük szakmaiakkal) állt kapcsolatban. (Mai napig önálló folyóiratuk van, az International Journal of Information Dissemination and Technology, IJIDT). Az információs iparág kiterjedésével és mechanizálódásával a hatékony (effective) gépi információterjesztő rendszerek (information dissemination systems) tervezésével és működtetésével kapcsolatos tudás került előtérbe. A szakosított információszolgáltatások egy része számára már nem egyedi fogyasztók, a lakosság, hanem vállalatok a végpontok – például a piaci információterjesztés (Market Information Dissemination, MID) esetében).

Az Internet korába lépve azok a tartalmak értékelődtek fel, amelyek nyilvános terjesztése nagy jelentőséggel bír (public information dissemination). Ilyenek a járványokkal, kártevőkkel, extrém időjárási körülményekre való felkészüléssel kapcsolatos hírek.

Értékelés és ajánlás: Különböző tartalmak (tudományos eredmények, életmód-praktikák, közérdekű lakossági hírek, stb.) disszeminációjáról lehet úgy is beszélni, hogy felesleges az információs jelzőt használni előtte. A kifejezésnek akkor van értelme, ha gyűjtőelnevezésként alkalmazzuk, ilyen szituáció azonban elég kevés akad (ilyen a közös technológia, vagy történeti és elméleti mozzanatokat is mozgósító információtudományi leírás szándéka).

Irodalom:

Az információterjesztés irányelvei (Guidelines for Information Dissemination) Institute of Museum and Library Services Institute of Museum and Library Services https://www.imls.gov/about-us/policy-notices/guidelines-information-dissemination [2016-04-21]

 

Leave a Comment