Információszabadság – Freedom of Information/FOI

Információszabadság – Freedom of Information/FOI

Információszabadság ~„azoknak a jogintézményeknek az összefoglaló neve, amelyek a mai viszonyok között akarnak valódi esélyt adni a vélemény- és sajtószabadságnak, valamint a polgárok “informált részvételének” a társadalom ügyeiben, és ezért az államapparátus információit nyilvánossá teszik.” (Sólyom László)

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: közérdekű adatok nyilvánossága

Ellentéte: információ-elrejtés, titkosítás, hozzáférés-korlátozás

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs játszmák, információs hatalom

Milyen kategória? Információpolitikai és információs jogi szakterminológia, megszilárdult jelentéssel.

A szó a nyelvi rendszerben meghonosodott, köznapi értelmezése azonos a szakmai-tudományossal.

Noha néhány gondolkodó már az ókorban felismerte és korszerű módon beszélt és írt róla, csak a hatalom és állampolgár újfajta viszonyára építő modernitásban, a szabadságjogokért való harc keretén belül született meg politikai jelszóként a gondolat-és véleményszabadság elve és fogalma, amelyekhez kis idő elteltével csatlakozott a sajtószabadságé. Közös többszörösük az az elvárás, hogy az állampolgárok által képviselendőnek és megosztandónak tartott individuális információk közösségivé tétele, azok információáramba való kerülése ne akadályoztassék semmiféle kényszerítő erő (jog, erőszakszervezetek) által.

A képlet másik oldala, vagyis a politikai intézményrendszer különböző pontjain felhalmozott adat-és információs vagyon megismerésének lehetősége már ugyanekkor, az amerikai demokrácia alapító atyáinak idején és tollán megjelent a közös ügyekbe megfelelő informáltsága révén bekapcsolódó polgárság (informed citizenry) ideáljával (Brown, 1997).  A különböző alkotmányokba így egy idő után már egymással kézen fogva került be a két alapelv: mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, valamint arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetve terjessze. (Ezek mellett csak a huszadik század végén lett általánossá az információs jogokat teljessé tevő információs önrendelkezés (information privacy) elve és gyakorlata, t.i. hogy a polgárok dönthessenek arról, hogy mi legyen a társadalom különböző alrendszereiben (a politikában és üzlet világában) róluk felhalmozódó személyes adataik sorsa). A szabad véleménynyilvánítás joga pedig kiegészült a döntések meghozatalában való részvétel jogával, elsősorban a környezetet érintő ügyekben (lásd Aarhusi Egyezmény, 2001. évi LXXXI. törvény).

Az információszabadság érvényesülése avval, hogy alaptörvényekben részletesen szabályozott jog lett, intézményesült (Majtényi, 2006). A vonatkozó, magas szintű jogszabályok (információszabadság törvények, Freedom of Information Acts) nemcsak arról rendelkeznek, hogy a polgárok milyen módon szerezhetnek érvényt a jogaiknak, hanem arról is, hogy az információk milyen köre esetében, milyen okok miatt kaphat felmentést az állam az adatszolgáltatás alól. A kivételek kezelése és a közérdekűség értelmezése módot ad arra, hogy az állam szűkebbre akarja meghúzni a határokat, mint ahogyan azt a jogszabályok szelleme, betűje és az állampolgári jogtudat és jogérzékenység elvárná – ebben az esetben a korrekciós mechanizmust a bírósági út lehetősége jelenti. A törvény betartását, az információszabadság érvényesülését felügyelni önálló szerv (Magyarországon: az egyik ombudsman, az adatvédelmi biztos intézményének eltörlése óta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) hivatott, ilyen a brit Information Commissioner, a német Bundesbeauftragte für den Datenschutz und die Informationsfreiheit vagy a francia Commission d’accès aux documents administratifs (CADA). Fontos a civil szervezetek szerepe is, amelyek jogsegély nyújtásával, tudatosságnövelő akciókkal, kampányokkal ösztönzik a polgárokat és a közszféra dolgozóit az információszabadság jogi rendelkezéseinek és szellemének érvényesítésére.

Értékelés és ajánlás: A fogalom által hordozott jelentés a mindennapi életben olyannyira fontos területen tesz lehetővé jobb eligazodást, hogy immár tanítása indokolt, akár az iskolarendszer keretein belül is.

Irodalom:

Sólyom, L. (2010): Egy új szabadságjog: az információszabadság. Harmadik Part, 8.
http://bocs.hu/3part/solyom-08.htm
Brown, R. D. (1997): The Strength of a People: The Idea of an Informed Citizenry in America 1650-1870. The University of North Carolina Press.
Majtényi L. (2006): Az információs szabadságok: adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága. Complex, Budapest.
2001. évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről

Leave a Comment