Információspektrum – Information spectrum

Információspektrum – Information spectrum

Információspektrum ~ az elvileg rendelkezésre álló, valamilyen elv szerint elrendeződő információk készlete, amelynek egyes elemeit tudatosan választjuk ki, vagy törekszünk átfogni valamennyit. Információ alatt, metonimikusan, nem csak tartalmát, hanem csatornáit, platformjait, formáit, alakváltozatait is érthetjük.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: Információs választék, információkínálat, információs tájkép

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs univerzum, információs alakzat, információvagyon

Milyen kategória? „Komoly” hangzása ellenére egyedül a matematikai információelmélet erős szakkifejezés, a többi előfordulás – még ha tudományos szövegben is – alkalmi használatnak tekinthető.

A szó a nyelvi rendszerben újra és újra előkerül, mert a spektrum jelentésében rejlő egyedi jelentés jól használható információs tárgyra vonatkoztatva is.

A latin spektrum (’megjelenés’) szót Newton alkalmazta először 1671-ben, a hét alapszínre, és évszázadokig a ’színkép’ értelemben használtuk. Innen csúszott át lassan a jelentés a ’dolgok spektruma’ irányába, ahol egy rendszerben összetartozó, de elkülöníthető elemek együttesen voltak megjeleníthetőek, közülük választani is lehetett, meg együtt is ábrázolni őket. Innen nyílt meg az út az információt is ilyen dolognak látni. Minél többen és minél több oldalról foglalkoztak az információ-jelenséggel, annál több olyan helyzetet azonosítottak, amelynek spektrum-természete van: látjuk az egészet és a részt együtt.

Az üzleti információrendszereket vizsgálva a teljes spektrum mindössze kételemű külső és belső információk alkothatják, s épp azért kell a spektrum mindkét oldalával foglalkozni, mert általában „túl nagy hangsúlyt helyeznek a belső információk előállítására és közel sem elegendőt a külső információk begyűjtésére, integrálására, feldolgozására és vezetőkhöz való eljuttatására” (Véry és Schwarzenberger, 2016).

A könyvtáros szemével az lesz a lényeg, hogy a felhasználóhoz eljuttatandó információkból válogatni kell: a spektrum nem lehet túl tág, mert akkor elárasztjuk információval, de túlságosan szűk se legyen, mert akkor releváns források maradhatnak ki (Grebot, 2007). A kutatók olykor törekszenek rá (és a Nagy Adat korában egyre több szegmensben a siker esélyével), hogy a teljes információspektrumot lefedjék – értsd: valamennyi létező információt bevonják a vizsgálódásba. Katonai-biztonságpolitikai oldalról az információspektrum ellenőrzése (értsd: az információs csatornák megfigyelése vagy befolyásolása) a cél. A matematikai információelmélet is megteremtette a maga információs spektrumfogalmát, az információspektrum-módszer formájában (Han, 2002).

Sok szerző információs spektrumnak hívja az információtudomány klasszikus DIK-modelljét (adat-információ-tudás, Data-Information-Knowledge), ahol a spektrum az elemi/rendezetlen adatoktól a magas szintű, komplex tudásig tart. S noha számtalanszor bebizonyosodott, hogy ez a modell tarthatatlanul leegyszerűsítő, még mindig hódít – pedig épp az információs jelenségcsalád, az információs alakzatok óriási számának ismeretében is egyértelműen látszik, mennyire alkalmatlan ezt ez elképesztően kiterjedt spektrumot mindössze három elemmel lefedni.

Értékelés és ajánlás: A fogalom használatával kreatívan és termékenyen fejezhetőek ki speciális összefüggések, és ez külön magyarázat nélkül is érthető az olvasók számára. A DIK-modell kivételével nincs kivetnivaló a használatában. Néhány éve teljesen azonos értelmű kihívó jelent meg, az információs horizont (information horizon) – kérdés, hogy van-e esélye felülkerekedni (Sonnenwald, 2005).

Irodalom:

Véry Z. – Schwarczenberger I.: Stratégiai információs-rendszerek és Online üzletvitel az agrárgazdaságban (előadás-összefoglaló https://miau.gau.hu/szien/very.doc  [2016-05-11]
Grebot, Á. (2006): Interjú Sandrine Blasco jogász-könyvtárossal. In: l’Oeil de l’ADBS N°13 (Referálva: 2007. április 11. KIT Hírlevél). http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=interju_egy_jogasz-konyvtarossal_1_lepes_az_igeny_felmerulese_elott
Han, T. S. (2002): Information-Spectrum Methods in Information Theory. Springer.
Sonnenwald, D.H. (2005): Information horizons. Theories of Information Behaviour Medford, Inf.Today

 

Leave a Comment