Információs tevékenységek – Information actions/activities

Információs tevékenységek – Information actions/activities

Információs tevékenységek ~ mindazon cselekvéstípusok teljes spektruma, készlete, amely az információval végezhető valamennyi emberi tevékenységet tartalmazza.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információs művelet

Ellentéte: fizikai cselekvés

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs viselkedés, információs szükségletek

Milyen kategória? A szakkifejezés és a mindennapokból jól ismert tevékenységek megnevezése között villódzik szinte minden egyes használat. A többes számú változat annyival gyakoribb, hogy jól jelzi: értelmet a fogalomnak az ad, ha valamennyi információs tevékenységtípusra egyidejűleg kell utalnunk: egyes információs tevékenységekre is lehet használni, de azoknak mind önálló neve van.

A szó a nyelvi rendszerben rendkívül elterjedt, de sok esetben a tudományos szándékú használat is a reflektálatlan hétköznapi értelem felidézését jelenti.

Érdemes elidőzni azon, hogy mi a különbség az információ raktározása és tárolása között? Hogy az információfeldolgozás az információkezelés egyik fajtája, vagy épp fordítva? Hogy az információtovábbítást és az információcserét, az információfogyasztást és az információfelhasználást egymáshoz képest hogyan határoznánk meg? Kell-e különbséget tennünk a különböző sokszorosítás-típusok között, attól függően, hogyan jönnek létre a replikák, és hány célállomásra jutnak el? A továbbított információ mögött hányféle tevékenység és az információ hányféle „halmazállapota” lehet? Milyen típusú információs tevékenységsort milyen szakaszokra lehet és érdemes bontani?

Gondoljunk az alábbi viktoriánus útvonalra. Miss Wilcox a balkonon ül, olvas, és megrezzen néhány fekete madár látványától. Eszébe jut vőlegénye, akit legutóbb frakkban látott, és mire beér a szobába, már meg is fogalmazott neki egy üzenetet a fejében, majd ezt le is firkantja egy papírlapra. Elindul a közelben lévő postaállomásra, pár szót vált az ügyeletessel, átadja a leírt szöveget, felidézi és bemondja jövendőbelije pontos címét. A távírász elkezdi a gépén nyomogatni a billentyűket, és küldi tovább a morzejeleket. Azokat a túloldalon egy másik távírász fogadja, elkészíti a szöveges változatot, és átadja kézbesítésre a kifutófiúnak. Közben a leány hazatér, és az üzenetet tartalmazó papírlapot belerakja a kincses ládikójába.

Vajon információs tevékenység-e az, hogy Miss Wilcox a távirat maximális hosszának ismeretében speciális rövidítéseket alkalmaz, és törekszik az irodalmi stílus kívánalmainak megfelelni? Információs tevékenység-e a memóriaprodukció, a postacím felidézése fejből?

Wersig és Windel (1985) a fenti és az ehhez hasonló kérdések sorára gondolva fejti ki, hogy az információtudománynak szüksége volna egy információs cselekvés-elméletre és valamennyi lehetséges információs tevékenység tipológiájára. A meghirdetett programból azonban harminc év alatt alig valósult meg valami. Az információs cselekvés elméletével foglalkozni nem népszerű, mert nagyon bonyolult a rajzolata, s ahogy láttuk, szekvenciális és ciklusos természetű, számos rész-tevékenységforma együttese formál ki egy-egy cselekvésláncot, s a réz-tevékenységek szinte korlátlanul kombinálhatóak.

Tipológiák születtek ugyan, már korábban is, szép számmal, a legnépszerűbbeket a kommunikáció-szociológia (Grusin, 1984) és a könyvtártudomány (Borko, 1968) szülte, de egyik sem törekedett a teljességre, csak a saját szempontjából fontos tevékenységek be-és felsorolására. De ugyanez jellemzi Etzel és Thomas (1996) rendszerezését, akik a személyes információkezeléshez (Personal Information Management, PIM) sorolható nyolc legfontosabb tevékenységet emelik ki. Cox (2013) egy egészen szűk információs kisvilág, a fényképezés kapcsán mutatta ki, miként váltanak ki egyszerű társadalmi gyakorlatok különböző információs tevékenységeket (és hol voltunk akkor még a képmegosztástól és a képkereséstől).

Értékelés és ajánlás: Amikor információs tevékenységekről beszélünk, egy általános elemzői helyzetet foglalunk el, hiszen a fogalom rendszerszintje az ’Összes’, az ’Egész’. Ennek tudatában érdemes használni, a megfelelő problémakörnyezetben.

Irodalom:

Wersig, G. – Windel, G. (1985):  Information science needs a theory of ‘information actions’.
Social  Science  Information  Studies, 5, 11-23.
Borko, H. (1968): Information science – what is it? American Documentation, January, 3-5.
Grusin et al. (1984): Az információ fogalma a szociológiában. In: A hírek világa Tömegkommunikációs Kutatóközpont.
Etzel, B. – Thomas, P. (1996): The eight key information actions In: Personal Information Management Macmillan, 18-24.
President’s Committee on International Information Activities (Jackson Committee), 1953.
https://eisenhower.archives.gov/Research/Finding_Aids/pdf/US_Presidents_Committee_on_International_Information_Activities.pdf [2016-04-29]
Cox, A. M. (2013): Information in social practice: A practice approach to understanding information activities in personal photography. Journal of Information Science, 39 (1), 61-72.

Leave a Comment