Információs társadalom – Information society

Információs társadalom – Information society

Információs társadalom ~ a termelés, a munkavégzés és a fogyasztás belső szerkezetében statisztikai eszközökkel is mérhető arányeltolódás az információ-és tudásszektor, az információ-és tudásmunka és az információ-és tudásjószágok fogyasztása irányába, amelyhez a társadalom minden alrendszere gyorsuló tempóban alkalmazkodott.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információs civilizáció, poszt-indusztriális társadalom

Ellentéte: ipari társadalom

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs kultúra, információ-központú világkép, információs korszak, tudástársadalom  

Milyen kategória? A társadalom makroszintű átalakulására adott tudományos reflexió részeként megszülető szakkifejezés az ezredfordulót követően hétköznapi-populáris (és evvel párhuzamosan: egyre alaktalanabb) használatba került át.

A szó a nyelvi rendszerben értelemzavaró jelentésváltozáson ment át.

A kifejezés születése Japánba visz minket: Kisho Kurokawa, a híres építész és Tadao Umesao, a neves történész-antropológus 1961-es beszélgetései során használják először joho shakai, johoka shakai  formában.  Írásban, egy tanulmány címeként 1964 januárjában jelenik meg először: a szerző ugyan Jiro Kamishima, de címet a szerkesztő, Michiko Igarashi adja a tanulmánynak (Az információs társadalmak szociológiája). Ekkorra azonban az Egyesült Államokban már lezajlottak azok a viták és megszülettek azok a művek, amelyek azonosították és leírták a jelenséget, csak épp még nem információs társadalomnak nevezték a létrejövő, paradigmatikusan új társadalmi formációt (hanem poszt-indusztriális társadalomnak vagy fehérgalléros forradalomnak).

A fogalom-teremtés a szemünk láttára végbemenő átfogó társadalmi változások legmélyebb lényegére igyekezett reflektálni. Arra figyeltek fel, egyre többen, már jóval a huszadik század közepe előtt, hogy a fejlett világ lassan túljut azon a korszakon, amit akkor és azóta is ipari forradalomnak nevezünk, és amely radikálisan átalakította egykor a mindennapi élet mélyszerkezetét, a gazdaság és a politika természetét, a munka világát, az intézményeket, a tudományt és a médiát. Az erre rákövetkező új, más, immár az ipari társadalmat felváltó, poszt-indusztriális állapot tehát a megállíthatatlan civilizációs átalakulás újabb szakaszát hivatott megjelölni: de az erről végül is az „információs társadalom” viszonylag gyorsan megszilárduló fogalmába rejtett üzenet önmagában csak megállapítja, konstatálja azt, hogy az egyik minőség „átmegy” a másikba.

Magának az információs társadalomnak a legelterjedtebb metaforájába, az Alvin Toffler által népszerűsített „harmadik hullám” kifejezésbe mindez egyidejűleg fagy bele, de mint egy jó segéd-fogalom, számos további sajátosság megértésére is alkalmas. Ha ugyanis a földművelés, az agrárforradalom volt az első nagy civilizációs „hullám”, amelynek évezredeire egyszer csak elkezdett rátorlódni a második hullám, az ipari forradalom egy-két évszázada, akkor most már a harmadik hullám évtizedeit tapossuk: legalábbis ott, ahová a hullám valóban megérkezett, ameddig földrajzilag eljutott. Nem szükségszerű és elkerülhetetlen tehát, hogy mindenhová elérjen: vannak országok, amelyek épp saját ipari forradalmuk kellős közepén járnak, vannak olyanok, amelyek most készülnek csak a második hullámra, most kezdenek iparosodni, és vannak olyanok, amelyek mélyen belesüllyedve saját első hullámukba, még az iparosítástól is nagyon távol vannak.

A globális információs társadalom fogalma a folyamat világméretű elterjedését fejezi ki. Az ezredfordulót követően – elsősorban a politikai és sajtónyelv fogalomhasználati következetlenségei miatt – az információs társadalmat egyre többen azonosították a ’sok információval’ vagy az ’információtechnológiával’, és egyszerűen az ’információban gazdag korszak, amiben élünk’ értelemben használják. Ez a tudományra is visszahat, mert az információs társadalom fogalmi kritikáinak egy része erre a leszűkített és félrevezető értelmezésre támaszkodik.

Értékelés és ajánlás: Az információs társadalom kifejezésnek nincs alternatívája, azonban a tudományos közösségnek sokat tehet azért, hogy a rárakódott másodlagos jelentésektől megtisztítva az eredeti, társadalomelméleti mélységez tükröző használat kerekedjen felül.

Irodalom:

  1. Karvalics L. (2007): Információs társadalom – mi az? Egy kifejezés jelentése, története és fogalomkörnyezete. In: Pintér Sándor (szerk.): Információs társadalom (Tankönyv), Gondolat-Új Mandátum, 29-46.

 

 

Leave a Comment