Információs szorongás – Information anxiety

Információs szorongás – Information anxiety

Információs szorongás ~ feszült, nyugtalan állapot, enyhe vagy súlyosabb pszichózis, amelyet az információ össztömegének megrendítő növekedése okoz.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: tartalomsokk (content schock)

Ellentéte: információnarkós, információfüggőség, információs hasmenés, információs elhízás

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs túltelítődés, figyelemzavar

Milyen kategória? A társadalomtudományi diskurzusokból a köznyelvbe is átszűrődött kifejezés.

A szó a nyelvi rendszerben stabilan jelen marad, mert a jelenség, amelyre vonatkozik, újratermelődik.

Richard Saul Wurman évekkel az Internet diadalmas tömegkulturális felületté válása előtt, még 1989-ben figyelmeztetett arra, hogy az információs túltelítődés pszichikai tüneteket képes előidézni bennünk. A klinikailag jól definiált és sok embert érintő szorongásos típusú zavarok új osztálya jött létre azzal, hogy a viselkedés immár a körülöttünk lévő mérhetetlen mennyiségű információ közti eligazodás nehézségei miatti tehetetlenség érzéséből is kialakulhat.

A jelenséget Wurman úgy magyarázza, hogy az információ mennyiségének követhetetlen növekedésével fordított arányosságban áll az általunk birtokolt tudás. Minél több a külső információ, a fejünkben lévő tudás annál kevesebbnek, jelentéktelenebbnek tűnik. Nem vagyunk képesek arra, hogy eldöntsük, mi az, amit érdemes vagy fontos megismernünk, s mi az, amit nem: olyan, mint egy fekete lyuk az adatok és a tudásunk között. S ha mindez nem volna elég, a szorongás további kiváltó oka lehet, ha nem tudjuk fellelni, megtalálni a végtelennek tűnő információs halmazban azt, amit szeretnénk.

A probléma kezelése Wurman szerint a tervezésben rejlik. Meg kell találnunk annak a módját, hogy milyen szisztémák szerint keresünk, hogyan érjünk el információkat. Rá kell jönnünk a hozzáférés, a szegmentálás és a kiválasztás módjára.

Ritkán teszik hozzá, hogy Wurman csak továbbvitte a már korábban kialakult könyvtári szorongás (library anxiety) fogalmát. A hetvenes évek eleje óta ugyanis nálánál sokkal elmélyültebb empirikus kutatásokkal vizsgálták különböző országok egyetemistáinak a könyvtárral való találkozáskor fellépő esetleges pszichés megterhelését, a könyvtár nagy méretétől a „hogyan fogjunk hozzá, a mi hol is lehet” típusú kérdések teremtette feszültségig. S noha a könyvtári szorongás önálló kifejezésként csak néhány évvel Wurman előtt, 1986-ban született meg, addigra már közel két évtizednyi kutatási adatsor állt rendelkezésre.

Mindez közvetve Wurman erős kritikáját is jelenti. Saját gondolatainak jelentőségét felnagyítandó átfogó jelenségként exponálja az információs szorongást, miközben jól tudható, hogy csak bizonyos típusú felhasználók (munkavállalók) bizonyos helyzetekben élik át. Másfelől soha senki nem a „külső információk mérhetetlen mennyiségével” találkozik, hanem annak valamely, megfelelő ismerkedés után már felmérhetőnek és kezelhetőnek bizonyuló szeletével. Az ajánlott terápia (az információs környezet jobb előformálása) pedig olyan beavatkozásnak számít, amely Wurman vészjelzésétől függetlenül az érintett szakmák évtizedes, kiforrott fejlesztési gyakorlata. Wurman (és a rá hivatkozó cégek) ezek helyett vagy mellett kínálnak saját, személyre szabott módszertanokat. Az információs szorongás és annak leküzdése így sajnálatosan marketing-üzenetté is vált.

Értékelés és ajánlás: Wurman túlzásait jól mutatja, hogy számos tézise egy, az 1989-esnél mérhetetlenül nagyobbra nőtt információs ökoszisztémában sem érvényes. Teóriája civilizációkritikai és kultúrfilozófiai dimenzióban egyenesen az áltudományhoz közelít. A fogalom helyét és adekvát használatát ott érdemes keresni, ahol az információs szorongás jelensége valóban létezik: azoknál a csoportoknál, akiknél a hétköznapi patológiákkal foglalkozó pszichológusoknak és pedagógusoknak valóban dolga akad.

Irodalom:

Wurman, R. S. (1989): Information Anxiety. Doubleday, New York.
Bawden, D. – Robinson, L. (2009): The dark side of information: overload, anxiety and other paradoxes and pathologies. Journal of Information Science, 2, 180–191. Magyarul, tömörítve: Az információ árnyoldalai: az információs túlterhelés, az információ okozta szorongás és más ellentmondások, patológiás jelenségek. Könyvtári Figyelő, 2009/3, 485-489. (Koltay Tibor)
Mellon, C. (1986): Library anxiety: A grounded theory and its development. College & Research Libraries, 160–165.

Leave a Comment