Információs szomszédság – Information neighborhood

Információs szomszédság – Information neighborhood

Információs szomszédság ~ olyan környezet, leggyakrabban egy virtuális közösség, amelyben a felhasználók az érdeklődési körüknek megfelelő, tájékoztató, hasznavehető információkat keresnek és osztanak meg.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információközösség

Ellentéte: információs távolság

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információkeresés, virtuális közösség

Milyen kategória? Szakmai-közéleti használat a hálózati tartalomszolgáltatás univerzumában.

A szó a nyelvi rendszerben alig ismert. Kialakult ugyan egy hivatkozáslánc, ahol szerzők egymásra reflektálva mutatják be és alkalmazzák a fogalmat, de jól érzékelhetően nem válik összetettebbé, elmélyültebbé a használat.

A fogalmat Gary Marchionini (1995) használta először a kilencvenes évek közepén, az információkereséssel és információcserével kapcsolatos értekezéséből kinőtt könyvében, kifejezetten azokat a képességeket azonosítva, amelyek az egyének számára sikeresebb eligazodást tesznek lehetővé elektronikus információ-környezetekben.

Kis idő múlva egy másik amerikai kutató, Gary Burnett (2000) a felhasználótól már a felhasználói közösségre terjesztette ki az információs szomszédság-fogalom hatókörét – olyan virtuális közösségként határozva azt meg, ahol a felhasználók tisztában vannak a közösség tagjainak érdeklődésével, emiatt böngészéseik során képesek kiválasztani, majd a többiekkel megosztani azokat a releváns információkat, amelyek hasznosak lehetnek a közösség tagjai számára. Ekképpen a közösség egyfajta fórumként működik, amelyet a felhasználók információs igényei kötnek össze. Az egyre nagyobb méretűre duzzadt információs állományok közti eligazodásban úgy segíthet az információs szomszédság, ahogyan a valódi lakóközösségek is megteremtenek maguknak közös érdekképviseleti és tájékozódási felületeket.

Ebből a hasonlóságból fakadhat, hogy bár Burnett kifejezetten a virtuális térbe helyezi

a jelenséget, néhány kutató úgy véli, bizonyos esetekben az információs szomszédságot éppúgy értelmezhetjük valóságos, fizikai megnyilvánulásként – ahol a barátok, családtagok, munkatársak válnak információs szomszédainkká. Mindevvel arra próbálnak rávilágítani, hogy az információcsere minden esetben emberi viselkedés, nem szükséges hozzá feltétlenül a technika. Ebben kétségkívül igazuk van, ugyanakkor mindez csak bűvészkedés a nyelvvel és a fogalmakkal. Ugyanis nem szükséges egy, kifejezetten a technikai környezetre kitalált fogalom „visszavétele” ahhoz, hogy az információs érintkezés személyes közelségen alapuló természetadta formáit elnevezzük. Az ide sorolható jelenségekkel régóta, elmélyülten foglalkozik a kommunikációtudomány és az antropológia, és amit el kell neveznie ehhez, azt már elnevezte.

Értékelés és ajánlás: Úgy látjuk, az információs szomszédság már középtávon is esélyes a csendes kimúlásra, mert szükségtelenül gyarapítja a leíró kifejezések számát.

Irodalom:

Marchionini, G. (1995): Information Seeking in Electronic Environments. Cambridge, Cambridge University Press.
Burnett, G. (2000): Information exchange in virtual communities: a typology.  Information Research, 4.  http://informationr.net/ir/5-4/paper82.html [2015-11-12]

Leave a Comment