Információs sziget – Information island

Információs sziget – Information island

  1. Információs sziget ~ a hozzáférést vagy a továbbítást ellehetetlenítő technológiai vagy szervezeti gyakorlat eredményeként kialakult izolációs helyzet.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információs fekete lyuk, információs csapda, információs karantén

Ellentéte: információs közjószág, információterjesztés

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információgazdálkodás, információáramlás

Milyen kategória? Információtudományi szakkifejezés, amely fokozatosan egyre több jelentés-mezőre terjed ki.

A szó a nyelvi rendszerben csökkenő intenzitással van jelen, mert egyre kevésbé állnak fenn a fogalomnak értelmet adó izolációs helyzetek.

  1. Információs sziget ~ a környezetétől fizikai mivoltában elkülönülő, abból kiemelkedő, kifejezetten információs célú felkeresésre létrehozott mesterséges objektum.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információs pult, információs kioszk, információs állomás, információs pont

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információszolgáltatás, tájékoztatás. könyvtár

Milyen kategória? Nagy képi erejű hétköznapi kifejezés.

A szó a nyelvi rendszerben egyre több helyzetben használatos.

  1. Az angol nyelvű számítógépes zsargonban 1995-ben dokumentálták először az „információs szigetet”, amelyet azokra az elektronikus információkra (állományokra) alkalmaztak, amelyek megosztása a hálózati kapcsolat hiánya miatt volt lehetetlen. Később ezen a néven emlegették a műholdakat is, amelyekkel megszakadt a kommunikációs kapcsolat. Információs szigetté tudnak válni azok az adatbázisok, amelyek régi, elavult szoftverjeik miatt (különösen egykori fejlesztőjük, programozójuk elérésének hiányában) egy másik rendszerbe a szoftver visszafejtése nélkül nem tudtak áttölteni adatot. Adatforrások más ok miatt is válhatnak integrálhatatlanná (például a leolvasó berendezés vagy a hordozó sérülése, kikopása miatt). Információs szigeteket képeznek a különböző információs állományok, ha csak lokálisan lehet hozzájuk férni, vagy a kereséssel nem érhetőek el, ilyenkor technológiai „hidakat” kell közéjük építeni (Atherton, 2002). A hatalmas virtuális gyűjtemények (például az Europeana Könyvtár) így teszik elérhetővé sok-sok különálló információs sziget állományát.

A vállalati információgazdálkodás irodalmában a fentiek mellett egy olyan értelmezés is megjelent, amely a szervezeti hierarchia adott pontján az áramlásokat megakasztó, az információkat visszatartó, megosztás helyett azokat inkább izoláló, elrejtő munkatársakat nevezi így, akik az információ monopolizálásával igyekszenek a helyzetüket megerősíteni, a belső szervezeti harcok részeként vagy állásukat féltve. Jellemzően középvezetők – így beszélhet például „csoportvezetői információs szigetről” Stasztny (2008).

  1. Feltehetően az utca szintjéből kiemelkedő „járdasziget” képe inspirálta a nagy kiállítások, vásárok, rendezvények szervezőit, hogy a különböző célú pavilonok, kiállítási helyiségek között megbújó, kifejezetten információs célú asztalokra, installációkra, kioszkokra „információs sziget”-ként utaljanak. (Ilyen értelemben használják például magyar közbeszerzési dokumentumokban is.) A dán Den Haag könyvtárában a hatalmas olvasóteraszok között álló információs szigeten lehet személyes segítséget kérni a könyvtárosoktól.

A kínai Hainan Egyetem egyik kutatócsoportja egy mesterséges szigetet épít a tengerbe, kifejezetten tengeri kommunikációs és információs céllal, ők ezt a bója-szerű alkotmányt nevezik információs szigetnek. És különös módon szigetországok is előszeretettel keresztelik át magukat „információs szigetté”, azt jelezvén ezzel, hogy az információs iparágban elérni kívánt kiemelkedő pozíciók megszerzésével egyenesen az információt teszik meg saját emblematikus jelzőjévé (például Szingapúr, amelyik az adatok világfővárosa szerepre, vagy Mauritius, amely a biztonságos hosszú távú adattárolásra szakosodásban lát különleges perspektívát a maga számára.)

A virtuális valóság évekig rendkívül népszerű birodalmában, a Second Life-ban egy amerikai könyvtáros-csapat még 2006-ban létrehozott egy saját könyvtár-birodalmat, amelyet információs szigetnek (Info-island) neveztek el, s ahonnan számos tartalomtípusban szolgáltattak a Second Life lakóinak irodalmat. Amikor egy nagy adományozónak köszönhetően növekedésnek indultak, az információs szigetből információs félsziget (Information Archipelago) lett. Egy nagyszerű új-zélandi cyberbiztonsági kezdeményezés 7 animációs filmepizódot forgattak Hektorral, a delfinnel és barátaival a középpontban, az epizódokhoz azonban készült egy gazdag támogató oldal, szülőknek és tanároknak – ezt fantázianévként nevezik a sorozat információs szigetének (Hector’s World Information Island).

Az információk tengerében a rendezettség, a megbízhatóság, a hitelesség szigeteiként álló, védelmet és menedéket nyújtó könyvtárak képe egymástól függetlenül ihletett meg könyvtárosokat, hogy információs szigetnek nevezzék a kultúra egyik bástyáját. Az „Elkószált Könyvtáros Blogja” (Marooned Librarian, 2012) volt az úttörő, aztán egy hasonlatból a szemünk láttára született meg a fogalmi innováció magyar szövegben is. A kiváló könyvtári szakember, Kokas Károly így fogalmaz egy tanulmányában: „minden könyvtár a maga palettájával, amely a másikéhoz igencsak hasonlított, egy-egy szigetet képezett az információs tengerben”. Ugyanazon az oldalon másutt már szószerkezetként használja: „Az 1990-es évek elejéig a könyvtárak információs szigetekként működtek”

Kokas (2013:364). A gondolatra való hivatkozás (Dudás, 2016) pedig már ez utóbbi használatot viszi tovább, erősíti meg, amikor azt mondja, hogy szemünk előtt „a megszokott statikus, „információs sziget”szerű … bibliotéka képe lebeg”.

Értékelés és ajánlás: A két jelentés a ’sziget’ képéhez kapcsolódó két lehetséges aspektus köré épült. Az első értelmezésben a sziget-mivolt az elzártságra, az áramlás hiányára asszociálva definiál jelentést a ’hiány’ értelmében, a második kifejezéscsalád ennek pontosan a fordítottja, mert a szigetnek a védettséget, a környezetéből való kiemelkedést felidéző hangulatára épít. Nem lehet azt mondani, hogy az értelmezések zavarnák egymást, mert a sziget alapjelentése és a kontextus mindig megtartja azokat pontosnak. Talán egyedül a ’kioszk, pult’ értelemben használt információs sziget helyett volna szerencsés más, egyértelműsítő szinonimákat használni.

Irodalom:

Atherton, L. (2002): seamlessUK – building bridges between information islands. New Library World, 11/12, 467 – 473.
Stasztny P. (2008): Vizuális menedzsment, szabványosítás. Győr. http://slideplayer.hu/slide/2119597/  [2016-01-26]
Den Haag City Library, library information island amidst large reading terrace
https://www.pinterest.com/pin/394065036119256898/?from_navigate=true
Hector’s World Information Island http://hectorsworld.netsafe.org.nz/ [2016-01-28]
Marooned Librarian: Watching the waves break from a sheltered information island
https://maroonedlibrarian.wordpress.com/ [2016-01-28]
Kokas K. (2013): Könyvtárak a Rubiconnál. Educatio, 3, 363-376.
Dudás A. (2016): Információs műveltség felsőfokon. Szakirodalmi forráskutatás a bölcsészet-és társdadalomtudományokban. PPKE-BTK, Budapest-Piliscsaba.
https://issuu.com/biblion/docs/dud__s_imf_2016
Hill, V. et al.: About CVL – the Community Virtual Library
http://www.infoisland.org/about-cvl  [2016-01-29]

Leave a Comment