Információs szemét/Információs hulladék – Information mess/Information garbage

Információs szemét/Információs hulladék – Information mess/Information garbage

Információs szemét/hulladék ~ a használatból kivont információtechnológiai eszközök és az azokon megőrződő érzékeny információk – kezelésükre és a folyamatok szabályozására nemcsak a fizikai anyagok újrafelhasználása, hanem az információk megsemmisítése szempontjából is oda kell figyelni.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: adatselejt

Ellentéte: értéket hordozó információ

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információtudatosság

Milyen kategória? Hétköznapi, praktikus kifejezés, amely az általában a kinyerhető nemesfém-tartalom miatt tárgyalt elektronikai hulladék egy speciális osztályát igyekszik megnevezni.

A szó a nyelvi rendszerben nem tudott megszilárdulni, de (ritka) használatakor a szövegkörnyezet mindig egyértelművé tudja tenni a jelentést.

  1. Információs szemét/hulladék ~ információtermelésre szakosított intézmények kibocsátásának az a része, amely tömegénél, mennyiségénél fogva a funkcionálisan lényeges információk megtalálását és feldolgozását nehezíti.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információs zaj

Ellentéte: értéket hordozó információ

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs szorongás, információs túltelítődés

Milyen kategória? Szakmai-közéleti használatban előforduló kifejezés, amely azonban kortárs kommunikáció-és médiaelméleti szövegekben már-már terminológiai igénnyel jelenik meg.

A szó a nyelvi rendszerben azt a törekvést tükrözi, hogy objektív ítéletként legyen megjeleníthető az adott információs állományok értékével kapcsolatos fenntartás.

  1. Információs szemét ~ minőségi szempontból alacsonyabb értékűnek, károsnak, veszélyesnek tartott bármilyen tartalom.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információmérgezés, információszennyezés

Ellentéte: értéket hordozó információ

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: tévinformáció

Milyen kategória: Már-már indulat-szó értékű hétköznapi kifejezés.

A szó a nyelvi rendszerben a morális pánikot tükrözi, amely a nem kívánatosnak minősített tartalmak szaporodása és könnyű hozzáférhetősége miatt ébred.

  1. A használatból kivont kommunikációs eszközök nemcsak őrzési, raktározási problémákat, hanem komoly környezetterhelést is okoznak, veszélyes hulladékként kell kezelni és újrafeldolgozni őket. Különösen az adat-érzékeny nagyvállalatok esetében vált további kihívássá, hogy egy technológiai váltás esetén nem elég az eszközök sorsáról gondoskodni, de a rajtuk található információs állományokat is meg kell semmisíteni, nehogy illetéktelenek kezébe kerüljenek (amire jó néhány példa akadt már). Emiatt egy egész készlete fejlődött ki az utóbbi években a megfelelő eljárásoknak, előírásoknak és dokumentációs kötelezettségeknek. Ezekhez hasonlót azonban a magánszemélyek adattartalmakat hordozó elektronikus hulladéka esetében nem találunk – itt mindenkinek a saját egyéni felelőssége, hogy mennyire tudatosan áll hozzá adatainak védelméhez.
  1. A nagy információtermelő-és tároló intézmények (levéltárak, könyvtárak, hírügynökségek) elkerülhetetlenül szélesebb körben gyarapítanak és őriznek, mint amire a későbbi felhasználás szempontjából szükség volna. Ennek több elsődleges oka van: az információ születésének pillanatában még nem lehet tudni, hogy mi és miért válik később fontossá, értékessé, felhasználandóvá belőle, az állományok mindig eleve „csomagban” képződnek, és avulásuk is egyfajta „beépített program” (amit jól tükröznek pl. a könyvtári selejtezések, állomány-apasztások). A történészek számára (ahogy Pritz Pál fogalmazott egy vitában) például a bürokrácia által kibocsátott források nagy része „információs szemét”. Más azokat az (egyébként lényeges és pontos) információkat tartja szemétnek, amelyek öncélúak, kvíz-szerű ismeretet jelentenek, és nem a fejben kellene felhalmozódniuk, hanem a kézikönyvekben (Végh, 2012), vagy akár a felesleges és redundáns pályaudvari hangos utas-tájékoztatást.
  1. Az információs szemét egy egészen eltérő értelmezését jól érzékelteti egy közelmúlt-beli magyar politikai-stratégiai dokumentum (Talyigás, 2000) megfogalmazása: Az információs ,,szemét” keletkezése önmagában is gondot jelent, s ezt csak tetézik a hálón rendszerint kontroll és jogi szabályozás nélkül megjelenő információk. Terjedőben vannak az alantas ösztönökre, indulatokra ható vagy azokat éppen kihasználó honlapok, amelyek szellemi kábítószerként az igazi információs értékektől vonják el a fogékonyakat”.

Ez a diskurzus az értéktelen, ártalmasnak tartott, semmitmondó tartalmakat nevezi információs szemétnek, hol erkölcsi, hol ideológiai, hol minőségi, hol pusztán morális pánikot hordozó kiindulópontok felől. Ebben a szótárban szinte bármi szemétnek minősülhet, a „népbutítónak” tartott szappanoperáktól az obszcén szövegeken át az adott szerzőnek nem tetsző gondolatokig.

Értékelés és ajánlás: Az, hogy angol nyelvterületen sem tisztult még le ez a kifejezés, s hogy emiatt számos utótagot kaphat az információ (garbage, trash, mess, rubbish), jól tükrözi a váltakozó, következetlen és spontán szóválasztást, amelyben a hulladék és a szemét szinonimaként viselkedik ugyan, de mégis egészen különböző dolgokra használják. Emiatt már rövid távon is letisztulás várható, a 2.-es és 3-as jelentés eltávolodásával. Az ’információs szemét’ formulát mind gyakrabban fogják használni a minőségi/morális szempontból értéktelennek minősített tartalmakra, az ’információs hulladék’ (amelynek magyarul az első használata Szecskő, 1986) pedig a „funkcionálisan felesleges” információs állományok megnevezésére szolgálhat. Emiatt logikus volna, hogy az 1.-es jelentésre valamilyen más elnevezés szülessen.

Irodalom:

Végh A. (2012): Tudásvándor. December 10. http://veghandras.webnode.hu/news/tudasvandor/
Talyigás J. (szerk.) (2000): Tézisek az információs társadalomról Miniszterelnöki Hivatal.
Szecskő T. (1986): Információs hulladék. Jel-Kép, 1, 2-3.

Leave a Comment