Információs piac – Information market(place)

Információs piac – Information market(place)

Információs piac ~ információáruk és információszolgáltatások cseréjének absztrakt „tere”, ami adott információtípusok versengő kínálatának teljes keresztmetszetét is kínálja.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: digitális piac

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információáru, információtulajdon, információgazdaság, információkereskedelem

Milyen kategória? Gazdasági-rendszertani leíró kifejezés.

A szó a nyelvi rendszerben alacsony intenzitással, de stabilan van jelen.

A múlt század kilencvenes éveinek elején vált népszerűvé a távközlési piac és az informatikai piac kifejezés, ahogyan egyre több versengő szereplő jelent meg a számítástechnikai, majd az Internet-és a mobil telefon-üzletágban. Ezek azonban a mai napig egymástól jól elkülöníthető területek, még akkor is, ha egyre több a tulajdonosi átfedés köztük. Ezért nem tudott meghonosodni gyűjtőkifejezésként az információs piac, amelyre történtek tétova kísérletek. A legfőbb oka azonban mindennek az, hogy az információs piac akkorra már évtizedek óta érett, sokszereplős terület volt, egyértelműen és szűken az információval, mint áruval kereskedő vállalkozásoknak köszönhetően.

Már a 19. század végén számos cég élt meg abból, hogy jogi információs szolgáltatásokat nyújtott, amelyek mellé később a céginformációs terület csatlakozott. Az ipari kutatás-fejlesztésnek az 1950-es évek közepétől tapasztalható felfutása megágyazott a tudomány és a technológia legújabb eredményeit közvetítő szakosított absztrakt-folyamok előállítóinak. Később felfutott a pénzügyi információk, majd az üzleti intelligencia-szolgáltatások piaca is. Mostanra több tucatnyira nőtt a különböző szakosított információszolgáltatások száma – köztük olyan különleges szellemi termékeké is, mint az előrejelzések (prediction market) –, és ezzel az információs piac minden irányban rendkívül tagolttá fejlődött. Értelmessé vált nemzeti, majd közép-európai információs piacról is beszélni (Wagner, 2002), és nem meglepő módon viszonylag gyorsan napirendre került az európai közös egységes információs piac (single information market) eszméje, mint Uniós gazdaságpolitikai cél.

Az információs piac növekedését sokáig az hajtotta, hogy az információ maga fajlagosan egyre olcsóbb lett, magas tranzakciós költségek mellett. Utána a tranzakciós költségek is zuhanásnak indultak, különösen az adatgyűjtés automatizálásának és az információfeltárást segítő mesterséges intelligencia-megoldásoknak köszönhetően. Felértékelődött viszont az információból előállított tudás értéke, emiatt az információs piacot „felülről” immár egyre inkább a tudáspiac kannibalizálja.

Értékelés és ajánlás: A kifejezés helyénvaló értelmezési tartománya a makrogazdasági összefüggések rendszerszintje, ott viszont egyre sűrűbb használata várható.

Irodalom:

Holló, M. – Markó, I. (2000): Információ piac és információ ellátottság, BKE. Vállalatgazdaságtan Tanszék, 1997. http://docplayer.hu/5241026-Zarotanulmanyok-informacio-piac-es-informacio-ellatottsag.html
Wagner, G. K. (2002): Információs társadalom kontra információs kultúra. E-világ, 5.
http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002/05/evilag-02.html [2016-03-06]
Linde, F. – Stock, W. G. (2011): Information Markets. A Strategic Guideline for the I-Commerce. Berlin, New York, De Gruyter Saur.

Leave a Comment