Információs ökoszisztéma – Information ecosystem

Információs ökoszisztéma – Information ecosystem

Információs ökoszisztéma ~ ha az élő rendszerek vizsgálatakor ökoszisztémának élőlények és élettelen környezetük teljes, egybefüggő kapcsolatrendszerét tekintjük, mint adott mértékű önszabályozásra is képes nyílt rendszert, akkor információs ökoszisztémának társadalmi cselekvők és az ő információs környezetük teljes kapcsolatrendszerét nevezhetjük.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információs univerzum, információs környezet, információáramlás, információs tájkép, info-szféra

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információgazdálkodás, információs szervezet, információspecialisták

Milyen kategória? Egy komplex jelenség-együttest, mint kutatási tárgyat azonosító, nagy magyarázó erejű elnevezésként kísérelték meg bevezetni.

A szó a nyelvi rendszerben bizonytalan jelentéssel van jelen, megoldó értéke kicsi, gyengülése várható.

Az emberi életközösségek rajzolata sokkal bonyolultabb, mint egy körfolyamatokkal jól modellezhető ökológiai rendszer, mert a társadalmak és társadalmi csoportok látszólagos homogenitása és alaptagoltsága mögött nagyon bonyolult információközösségi szerkezetet találunk, amelynek jelentősége akkor aktualizálódik, amikor a döntések és cselekvések azonosságát és különbségét kellene megértenünk és értelmeznünk.

Az információs ökoszisztémában (egy biológiai ökoszisztéma végtelen körforgásához hasonlóan) nincs egy pillanatnyi megállás sem: a frissen megszerzett információk is szakadatlanul továbbtranszformálódnak attól függően, milyen élethelyzetben, milyen jelentéscsere eredményeként, milyen újabb tartalommal keveredve milyen új mintázatokat, magasabb rendű információs alakzatokat hoznak létre az egyes fejekben. Az „információs láncok” végpontjai továbbá lehetnek új cselekvések is a valóságban. Ezekből pedig ismét információs hullámok indulnak el, és a szituációk jellegétől, az érintettek létszámától függően kerülnek fel valamiféle közvetítettséget biztosító kommunikációs csatornára

Az információs ökoszisztémát megközelíthetjük annak alkotóelemei felől is. Az aktorok között megtalálunk minden egyes embert, mint az információs áramlások csomópontjait, köztük természetesen a kitüntetett fontosságúakat is, akik hálózati szempontból tekinthetőek különös jelentőségűnek. Aktorok azok a formális gazdasági, politikai és kulturális intézmények is, amelyek az információáramra hivatásszerűen gyakorolnak hatást vagy kerülnek vele kapcsolatba. Az artefaktumok olyan eszközök és technológiák, amelyek értelmét és funkcióját a lehetséges jelműveletek támogatása adja: az információ tárgyiasítását, elmetartalomból fizikai hordozóra vitelét, a jelállapotban tárolt vagy továbbított információk sokszorosítását, átalakítását, továbbítását, szórását. Összefüggő óriásrendszerei alkotják az információs infrastruktúrát. Az információs ökoszisztémában áramló tartalmak kapcsolják össze az aktorokat az artefaktumokkal. Azonos csatornákon – természetét és tárgyát tekintve – nagyon sokféle információ közlekedhet, nagyon sok fajta funkcióval. Minden tartalom egyidejűleg bővíti az aktorok információs készletét és fejez ki – valamilyen mértékben – olyan kontrollstruktúrákat is, amelyek meghatározzák, illetve befolyásolják, hogy milyen igazodási rendszerben, milyen helyi értékkel nyernek értelmet az újonnan beépülő ismeretelemek.

Az információs ökoszisztéma első előfordulását Knute O. Bergernél (1989) sikerült megtalálnunk. Az információs ökoszisztémát Nardi és O’Day (1999) szerint négy alapvető információs sajátosság jellemzi.

  • Egymásrautaltság: az ökoszisztéma szereplői egymás információs környezetét jelentik, kölcsönösen függenek a másiktól, eredményességük sokszor az információcsere hatékonyságának függvénye
  • Változás: az információ áramlásában és rögzített formájában is folyamatosan ki van téve annak, hogy átalakul, továbbtranszformálódik, sérül, cserélődik: iránya és jellemző tulajdonságai mozgásban vannak.
  • Időkötöttség: minden információhoz hozzátartozik egy vagy több releváns idő-vonatkozás, és az áramlás mindig leképezhető az időtengelyen. Az információ értéke az idő-kapcsolódásokat figyelembe véve nőhet vagy csökkenhet (felértékelődhet vagy elavulhat).
  • Megkülönböztetés: Az információkkal gazdálkodó közösségek számára az egyes információk megkülönböztethetőségének óriási jelentősége van, mert egymáshoz képest hordoznak (újdonság)értéket.

Értékelés és ajánlás: Mivel mostanra minden, korábban elkülönült médium összeolvad az online térben, az információs ökoszisztémát a kortárs információtechnológiai irodalomból szép lassan kiszorítja a digitális ökoszisztéma, Carly Fiorinának, a HP informatikai óriásvállalat bölcsész végzettségű vezetőjének nyelvi leleménye (Fiorina, 2000). Véleményünk szerint a fogalom akkor élhet tovább, ha egy, a technológiára koncentráló használat helyett megtalálja a helyét egy átfogó, információs antropológiai nézőpontú modellben.

Irodalom:

Stalder, F.: Information Ecology. http://felix.openflows.com/html/infoeco.html [2010. 05. 19.]
Fiorina, C.: The Digital Ecosystem.
http://www.hp.com/hpinfo/execteam/speeches/fiorina/ceo_worldres_00.html  [2014. 05. 22.]
Berger, K. O. (1989): The Information Ecosystem. Putting the promise of the Information Age into perspective. In Context, 21. http://www.context.org/iclib/ic23/berger1/ [2014. 05. 22.]
Nardi, B. A. – O’Day, V. L. (1999): Information Ecologies – using Technology with Heart. MIT Press.

Leave a Comment