Információs lábnyom – Information footstep

Információs lábnyom – Information footstep

Információs lábnyom ~ az információs társadalom fejlettségméréshez használt mutató: a méréshez használt statisztikai adatkörökben elért eredményeknek az adott területegységre (ország, régió) egyedileg jellemző kombinációja

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információs fejlettség-mérés

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: felkészültség (readiness)-mérés

Milyen kategória? Társadalomtudományi szakterminus, egy jól definiált komplex indikátor megnevezésére.

A szó a nyelvi rendszerben jelen van ugyan, de kizárólag a fejlettségmérésekkel foglalkozó tudományos közösségben. Ezen kívülre kerülve jelentési és értelmezési bizonytalanságok lépnek fel.

Az ökológiai lábnyom népszerű kifejezéssé lett a kilencvenes évek közepén. Arra adott választ, hogy egyes országok, vállalat-típusok, de akár magánemberek is a maguk erőforrás-felhasználásával hogyan járulnak hozzá az ökológiai egyensúly elbillentéséhez.

Az ugyanekkor elinduló információs társadalom méréseket befolyásolhatta a nagyon népszerű ’lábnyom’ utótag, mert a legfontosabbnak tartott fejlettségi mutatók (az információs infrastruktúra elterjedtsége és minősége, a végzettség, a tartalomfogyasztás arányai, a tapasztalatok és a készségek színvonala) egymáshoz viszonyított szerkezeti aránytalanságait feltáró modellt „információs lábnyomnak” nevezték el. A százalékban kifejezett eredmények jól mutatják, hogy meddig jutott egy-egy ország. Hol áll jól, hol maradt le, s hogy az egyes mutatók szerkezete milyen egyedi sajátosságokat mutat.

Magyar kutatók kezdték az országnál kisebb egységre, régiókra alkalmazni, megteremtve a regionális információs lábnyom mérésének módszertanát, elsősorban arra keresve a választ, hogyan lehet jobban feltérképezni a területi egyenlőtlenségeket.

Sajnos ezt az egyértelmű, szűk tárgyra vonatkozó értelmezést fellazítja, hogy az egyes felhasználók online tevékenységének követhető adattömeggé szilárdult végeredményének megnevezésére használt, rendkívül elterjedt „digitális lábnyom” helyett olykor felületesen információs lábnyomot mondanak. Az értelmezést, a megértést nem zavarja ugyan, mert a szövegkörnyezetből világosan kiderül, miről van szó, de hosszabb távon célszerű elősegíteni a fogalmi bizonytalanság megszűnését.

Érdekesség, hogy az ’információs tábla’ mintájára elterjedt az ’információs lábnyomnak’ egy, a fentiektől egészen eltérő használata: olykor így nevezik a padlóra ragasztható, nagyméretű, talp-formájú matricákat, amelyek a lábujj irányába mutatják a kívánt bejárási utat.

Értékelés és ajánlás: A (fejlődő, differenciálódó) szakmai használaton kívül enyhe bizonytalanságot okoznak az alternatív használatok és értelmezések. Azon kívül azonban, hogy ezt szóvá tesszük,  nincs ok ennél határozottabb beavatkozásra.

Irodalom:

Jakobi Á. (2007): Az információs társadalom térbelisége (4.1. fejezet) ELTE Regionális Tudományok Tanszék.
Kiss Cs.: Az információs társadalom mérésének, vizsgálatának nehézségei: A magyar régiók „információs lábnyoma”. http://www.otk.hu/cd04/2szek/Kiss%20Csaba.htm [2015-11-28]
Az információs lábnyom pontatlan használatára lásd például http://informaciotudomanyblog.blog.hu/2012/05/01/virtualis_vilag_es_valos_ter_1

Leave a Comment