Információs gazdag(ság) – Info-rich, information wealth

Információs gazdag(ság) – Info-rich, information wealth

Információs gazdagság ~ a hagyományos gazdagság-formák új alakváltozata: az információs erőforrásokhoz való hozzájutásnak köszönhető előny, amely szorosan összekapcsolódhat kedvezőbb anyagi és társadalmi pozíció elérésével vagy megtartásával.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információs elit, cyber-elit, digitális Máté-effektus

Ellentéte: információs szegénység

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs aszimmetria, információs világegyenlőtlenségek, információs hatalom, információmonopólium, információs birodalom

Milyen kategória? Noha az információs gazdagság jelenségének létezik alapos szociológiai-gazdasági diskurzusa, maga a kifejezés nem definíció-érzékeny, értelme ugyanaz és ugyanúgy azonnal feltárul a hétköznapi használat során, mint a szakmai közleményekben.

A szó a nyelvi rendszerben akadozva terjed. Az információt a jólét forrásaként látni egyelőre még nehezebb feladat az áttételek és a levezetések „opálossága”, számszerűsítési problémái miatt.

„Napjainkban a gazdagság: az információ. A gazdagság: tudás. És ennek a gazdagságnak a könyvtárosok az őrzői”. Anna Troberg (2012) szállóigéjét sokan idézik, de a végével már kevesen értenek egyet. Ez a gazdagság ugyanis már egyre kisebb részben van a könyvtárosok kezében: a szabadalmi ügyvivőktől kezdve az adatbányászokon át számos más őrzője és termelője akad. És egyre kisebb részben testesül meg a szellem birodalmában. Az információ birtoklása ugyanis erőforrás, az információs gazdagság információs előnybe fordulhat, abból pedig az anyagi világban tapasztalható különbségekre emlékeztető megoszlás lesz, az információban gazdagok és szegények között (Haywood, 1995). Ez a megoszlás leképezi a hagyományos egyenlőtlenség-mintázatokat: vannak világméretű egyenlőtlenségek (ahol a fejlett országok az információban gazdagok) nemzetiek (ahol a társadalom felső és alsó rétegei oszlanak el egy képzelt információgazdagsági határ két oldalára) és regionálisak (ahol egyetlen országon belül a város-vidék megoszlás mutatja ugyanezt a kettősséget). A kommunikációs sűrűség, az Internet-hozzáférés minősége és rendelkezésre állása térképen is ábrázolható módon mutatja a megoszlásokat.

Sok esetben a hagyományos vagyoni különbségek transzformálódnak információs egyenlőtlenségekké, de egyre több példa van rá, hogy az információs gazdagság fordul át általános értelemben vett gazdagságba (például tudás-intenzív induló cégek minden anyagi háttér nélkül lehetnek pillanatok alatt sikeresek, a családi vagyon mozgósítása nélkül, és tehetnek multimilliomossá tizenéveseket).

Azt a kérdést is érdemes feltenni, hogyan lehetséges az információs gazdagság ollójának a társadalmi egyenlőtlenségek ollójával együtt tapasztalt tágulása, ha az információnak erős demokratizáló és kiegyenlítő szerepe van olcsósága vagy ingyenessége okán? A válasz: az információs aszimmetriák megszűnése az egyik oldalon és (újra)termelődése a másik oldalon párhuzamosan zajló folyamat. Nem véletlen, hogy kulcsszerepbe kerültek a szellemi tulajdonjogok (Yu, 2006), amelyek a gazdagság forrásaiként védik az információs magántulajdont, de ennél még meghatározóbb az a fejlemény, hogy bizonyos területeken az új ismeretek, új információk, új tudás megszerzése rendkívül költségigényes folyamattá nőtt (például a gyógyszeriparban vagy az autóiparban), és a szükséges erőforrásokat egyre kevesebb szereplő képes biztosítani. Az információs szegényeknek esélyük sincs, hogy felvegyék a kesztyűt, a „digitális Máté-effektus” működik: az információs gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, a szegények egyre szegényebbek.

Értékelés és ajánlás: A fogalom születési helyén, angolszász nyelvi környezetben a személyre vagy országra vonatkoztatott rövid formában terjedt el jobban, Magyarországon ez szinte elő sem fordul (nem kizárt, hogy valamilyen más kifejezést kap fel a közbeszéd), viszont sok találatot kapunk a jelenséget leíró hosszabb formára. A téma aktualitása miatt még sokáig napirenden lesz az információs gazdagság kérdésköre, ezért a fogalom terjedése várható.

Irodalom:

Foster, J. D. (2015): A Wealth of New Information on Wealth Inequality. US Chamber of Commerce, December16. https://www.uschamber.com/above-the-fold/wealth-new-information-wealth-inequality [2016-03-29]
Haywood, T. (1995): InfoRichInfoPoor: Access and Exchange in the Global Information Society. London, Bowker Saul.
Yu, P. K. (2006): Intellectual Property and Information Wealth: Issues and Practices in the Digital Age I-IV. Praeger.

Leave a Comment