Információs fordulat – Informational turn

Információs fordulat – Informational turn

Információs fordulat ~ számos kortárs tudományterületre jellemző szemléletváltás, amelynek eredményeként egyes szerzők a korábbi szerepénél jóval központibb helyre állítják az információ-jelenséget, s evvel számos, az adott tudományterületen hosszú idő alatt kialakult, olykor „klasszikusnak” számító igazodási pontot írnak át vagy gondolnak újra.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: pán-informacionalizmus

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs korszak

Milyen kategória? Szakterminológia.

A szó a nyelvi rendszerben elterjedés előtt áll, további erősödése várható, ahogy új és új tudományterületekre kezdik majd alkalmazni.

A kortárs kommunikációtudomány és antropológia egyik legizgalmasabb, legtermékenyebb területe évtizedeken keresztül a szóbeliség és írásbeliség párhuzamos egymás mellett élésének több ezer éves történetével foglalkozó diskurzus volt. A William Mitchell nevéhez köthető képi fordulat (pictorial turn,1994) vagy annak változata, a Gottfried Boehm-től származó ikonikus fordulat (ikonische wendung, 1995) arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizualitás, a kép, a képi gondolkodás szükségszerűen beemelendő a szóbeliség és az írásbeliség mellé, az információ kultúrájának a fentiekkel számtalan formában összekapcsolódó harmadik alaprétegeként. (Maga a „fordulat” ilyen értelmű használatára  Richard Rorty filozófus adta a mintát és ösztönzést, aki a hatvanas évek közepén nyúlt a „nyelvi fordulat” kifejezéshez.)

Az „információs fordulat” kifejezést az ezredforduló után kezdték használni különböző, hol a technológiára, hol az információ-fogalom újszerű megközelítésére építő elméletek, egészen különböző tudományokban: az agykutatástól az elméleti fizikán át a filozófiáig, ahol a kérdésnek ma már önálló Webes műhelye is van. Osztrák tudósok a bölcsészettudományokra, mások a tudománygazdaságtanra is kiterjesztik. Legújabban a városkutatók leltek rá az „információs fordulatra” hasznos metaforaként. (Érdekes, hogy a történettudomány ebben a formában soha nem beszélt a saját információs fordulatáról, mert avval, ahogyan az információtörténelem (information history) önálló irányzatként megszületett, még magasabb szinten foglalt állást a szemléleti fordulat mellett).

Van olyan vélemény, hogy a hippi ellenkultúrához közel sodródó amerikai író, Thomas Pynchon (sz:1937) használta először a kifejezést a múlt század hatvanas éveiben, afféle technológiakritikaként, fikciós írásaiban – ám ő nem a tudományokon belül végbemenő váltásra, hanem magának az információs társadalomnak a kialakulására, annak egyre inkább előtérbe kerülő információtechnológiai „arcára” reflektált vele.

Értékelés és ajánlás: Egy holland kutatóintézet, a NARCIS már 2003 vége óta vizsgálja az információs fordulat helyét és szerepét általában a tudományos kutatásban. Emiatt megszületni látszik az a fogalmi rendszerszint, ahol immár nem egyes tudományterületek információs fordulatai a tárgyak, hanem maga a sokhelyütt végbemenő, átfogó jelenség, amelynek természete, kiterjedése, közös és eltérő vonatkozásai új kutatási témát írnak körül. tetten érhetjük majd, hogyan szilárdul evvel párhuzamosan az „információs fordulat” könyvcímekben és szójegyzékekben szereplő, letisztult és egyértelmű szakszóvá.

Irodalom:

Teh, D.  Pynchon and the poetics of information (kurzus a 2013-2014-es tanévben, National Univerity of Singapore). https://ivle.nus.edu.sg/lms/public/view_moduleoutline.aspx?CourseID=9FF42640-AC94-43C7-B5C0-F7E2F84B3290&ClickFrom=StuViewBtn [2015-03-03]
Az információs fordulattal foglalkozó filozófusok oldala: http://theinformationalturn.net/

 

 

Leave a Comment