Információs foltvarrás – Information patchwork

Információs foltvarrás – Information patchwork

  1. Információs foltvarrás ~ ötletes kifejezés nagy szervezetek alacsony hatásfokú információkezelő kultúrájára. A dolgozók egymástól függetlenül építgetett és kezelt információs állományai között nincs kapcsolat, átjárás, így a szervezet számára ezek csak egymás mellé helyezett „foltok” formájában állnak rendelkezésre.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információs töredezettség (information fragmentation)

Ellentéte: információközösség, információcsoport

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések:

Milyen kategória? Fogalmi innovációs kísérlet az információ-és tudásmenedzsment egy új szakszavának megteremtésére.

A szó a nyelvi rendszerben ismeretlen, még az anya-tudományában sem terjedt el.

  1. Információs foltvarrás ~ a digitális titkosírások (digital steganography) egyik statisztikai technikája, amivel ismétlődő mintázatok használatával egy képbe rejtik el a kódolt információt.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: foltvarrás-algoritmus (patchwork algorithm), digitális vízjel (digital watermark)

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések:

Milyen kategória? Kriptológiai szakkifejezés.

A szó a nyelvi rendszerben kizárólag a titkosítással foglalkozók világában van jelen, de ott is ingadozó a használata.

A patchwork (foltvarrás) ősi kézműves textiltechnika, Óegyiptomtól Mongólián át az amerikai indiánokig számtalan társadalmi formában használták egy vagy többrétegű takarók, szőnyegek, köpenyek készítésére. Lényege a foltokból, darabkákból való összevarrás, bővítgetés, mozaikszerű illeszkedéssel, amely szabályos és szabálytalan mintákat is követhet.

Ez az a sajátossága, ami miatt az információs kultúra két, egymástól nagyon távol álló területe is felfedezte: rendkívül kifejező módon használhatja szakkifejezésként, hogy megvilágítson egy jelenséget, illetve elnevezzen egy sajátos technikát.

  1. Üzleti információmenedzsmenttel foglalkozó könyvükben Davis és társai (2006) egy állami ügynökség példáján igyekeztek bemutatni, milyen is az, amikor egy nagy szervezet információs kultúrája olyan, mint a foltvarrás:
  • a dolgozók elkülönülten gyűjtögetik az anyagaikat („mindenki magáért” kultúra, „everyone for themselves” culture)
  • az eredményesség a személyes alkalmasság, ügyesség függvénye, nem a szervezeti működés minőségéből fakad
  • nincs rálátás a szervezet más pontjain dolgozók tapasztalataira
  • nincs rálátás a kliensek másutt kezelt ügyeire
  • az adatgyűjtés (időben visszafelé) és az archiválás (későbbi használathoz) teljesen ad hoc történik. Nincs tehát közös tudásbázis, így bizonyos információkat őjra és őjra be kell szerezni.

Az információs foltvarrás nagyon hasonló szemlélettel és jelentésben fordul elő az egészségügyi írástudás friss irodalmában is (Maryalice, 2011). A probléma forrása itt az, hogy a felhasználók által kontrollált betegség-adatbázisok híján a rész-információk hatalmasra duzzadt tömegének számos hordozója van, akik egymással nem érintkeznek, és akikről a felhasználók sem tudnak. Így nemcsak az ismeretek tömbjei, hanem azok lehetséges hordozói közé is elválasztó falak épülnek. Ez az információs töredezettség aztán valóban éket verhet különböző szereplők (szakorvosok és gyógyszer-specialisták, elméleti és klinikai szakemberek vagy akár a család és a beteg családtag közé is)

  1. Amit dióhéjban tudni illik a titkosítási technikaként használt információs foltvarrás módszeréről, ahol egy digitális képbe rejtett mintázat hordozza a kódolt üzenetet, egy fiatal indiai programozókból álló szerzőtrió (Rana és társai, 2012) az alábbi módon foglalta össze.

A digitális kép, mint hordozó nagyon ellenálló a jelromlással szemben (akár el is forgatható, elveszhetnek belőle részek), emiatt nagyon stabil hordozója az eredeti üzenetnek. Ráadásul szinte láthatatlan, mert aki nem tudja, hogy az adott kép rejtett információt hordoz, nem is keresi. Egyedüli hátránya az, hogy evvel a módszerrel nagyon kevés információ kódolható – a képek számának szaporításával viszont számos előny elveszik, és nő a kockázat.

Értékelés és ajánlás: Az 1. sz. jelentés az egyre professzionálisabb szervezeti információkezelő technikák világában kihalófélben van, hiszen a szervezeti kultúra egy mind több helyen meghaladott állapotára utal. A 2. sz. jelentés esetében viszont azért szorul vissza feltehetően a használata, mert ebben a formájában túl hosszú, és már ma is többen nevezik egyszerűen csak foltvarrásnak ezt a technikát.

Irodalom:

Davis, J.  – Miller, G. J. – Russell, A. (2006): Information Revolution: Using the Information Evolution Model to Grow Your Business. John Wiley & Sons, 82.
Maryalice, J. (2011): Health Technology Literacy: A Transdisciplinary Framework for Consumer-Oriented Practice. Jones & Bartlett Learning, 168.
Singh, R. M. et al. (2012): Art of Hiding: An Introduction to Steganography. International Journal Of Engineering And Computer Science, 1 (1), 11-22.

Leave a Comment