Információs figyelem – Infotention

Információs figyelem – Infotention

Információs figyelem (infotenció) ~ azon pszichológiai, szociális és technológiai képességek összessége, amelyek a számítógép-uralta világban való eligazodást figyelmi potenciálunk jobb kihasználásán keresztül támogatják.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információtudatosság, információhatékonyság

Ellentéte: információvakság, információ-elkerülés,

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs szorongás, információs írástudás, információs diéta, személyes információmenedzsment, információs műveltség, információszelidítés

Milyen kategória? Személyhez kötött nyelvi innováció, információtudományi terminus megalkotásának szándékával.

A szó a nyelvi rendszerben sokáig szigetszerűen volt jelen, az utóbbi időben lassú terjedésnek indult, és megkezdte az elszakadást az eredeti értelmezéstől.

Kevés olyan fogalommal találkozunk, amelynek ennyire tisztán rekonstruálható a története. Az Internet egyik legendája, a virtuális közösségek fogalmának megalkotója, a mobiltelefon antropológiájának meghatározó teoretikusa, az amerikai Howard Rheingold 2009 augusztusában jelentette be az egyik blogján (Rheingold, 2009a), hogy szóösszevonással alkotott új kifejezést.

Mivel mostanra bárhol bármilyen feltett kérdésre ezernyi választ kaphatunk egy másodperc alatt, ennek olyan radikális változást kell eredményeznie a viselkedésünkben, amelyre az emberiség történelme során még nem volt példa. Ahhoz, hogy a válaszok közül képesek legyünk kiválasztani a nekünk relevánsakat, mindvégig észben tartva, hogy az információk számottevő része lehet akár félrevezető, hamis vagy másra utaló, Rheingold szerint egy újfajta szemléletmódra, éberségre és tudatosságra van szükség: ez volna az információs figyelem (information + attention = infotention). Az emberi elme által vezérelt figyelmi képesség, mások intelligenciája és a számítógép-vezérelte információs kapacitás összekapcsolása, egyfajta magasabb szintű digitális írástudásként.

Rheingold úgy véli, hogy a pszichológiai, szociális és technológiai képességek és eszközök összeolvadása egy közös minőségbe, az elme-gép kombináció akkor működik a legjobban, ha egy harmadik elem is a képletbe kerül, a társas hajlam, hiszen a tájékozódáshoz nem feltétlenül elég, ha magunkra hagyatkozunk. Az online közösségekkel való érintkezés nagyban megkönnyíti, elősegíti az információs figyelem mechanizmusának működését. Az online világban kötött ismeretségek révén az információ-szűrési folyamat felgyorsul és leegyszerűsödik, hiszen a különböző tudásbázisok találkoznak. Rheingold ezért kifejezetten hangsúlyozza a metakogníció (a megismerés természetére vonatkozó érdeklődés fenntartása) fontosságát az internet és a közösségi média használatakor. Mindez elmélyült gondosságot (mindfulness) igényel, sikeres mikro-döntések sorát, ezért Rheingold (2009b) egyre szívesebben használja ezt jelzőként az információs figyelem szószerkezet előtt.

Nézőpontját egy könyvben is summázva Rheingold (2012) évekig egyedüliként használta és alkalmazta tanácsadói gyakorlatában a fogalmat, ám egy idő után megindult a recepción túllépő továbbfejlesztésre az igény. 2014 óta egyre gyakrabban tűnnek fel a fogalmat immár Rheingoldtól függetlenül értelmező szövegek – például Wilson (2015) érdekes megközelítése, amely a munkamemória számára jobban fogyasztható, ezért az információs figyelem összpontosítását hatékonyan támogató ’chunking’ (kisebb információs egységekre aprítás) hasznossága mellett érvel.

Értékelés és ajánlás: Az információs figyelmet kétszeresen is sikerületlen fogalomalkotásnak tartjuk. Egyrészt erős és zavaró redundancia van benne: a figyelem eleve az információs viselkedés része, akár egy, a környezetünkben zajló folyamatra koncentrálunk, akár valamilyen csatornán közvetített információra (például egy másik beszélőre vagy egy tévéadásra). De ilyenkor sem „az információ” a figyelem tárgya, hanem valamire vonatkozó, valamiről szóló, valamilyen jellegű információ. A figyelem maga működik erőforrásként akkor, amikor érte versenyeznek, (nem véletlenül alakult ki a figyelemgazdaság (attention economy) kifejezés. Nem létezik tehát információs figyelem, csak figyelem. Ráadásul a szó-összeolvasztás is olyan új szót eredményezett, ami önmagában értelmezhetetlen, meg kell magyarázni, hogy mit jelent, anélkül nem felismerhető a belekódolt jelentés. Emiatt talán szerencsésnek mondhatjuk, hogy Magyarországon nemcsak népszerűvé, ismertté sem vált, az infotenció szörnyen hangzana, fordítása (az infórakoztatásra emlékeztető infigyelem) reménytelen. Csak bízhatunk benne, hogy Rheingold innovációját kiveti magából a nyelv.

Irodalom:

Rheingold, H. (2009): Infotention. 21st Century Literacies Smart Mobs, Augusztus 20.
http://www.smartmobs.com/2009/08/20/infotention/
Rheingold, H. (2009): Mindful Infotention: Dashboards, Radars, Filters SFGate, Szeptember 1. http://blog.sfgate.com/rheingold/2009/09/01/mindful-infotention-dashboards-radars-filters/
Rheingold, H (2012): Net Smart: How to Thrive Online, The MTI Press.
Wilson, J. (2015): Chunking: A Tool For Infotention (Prezentáció) Szeptember. 9. https://prezi.com/zcabp6kccami/chunking-a-tool-for-infotention/

 

Leave a Comment