Információs csapda – Information trap

Információs csapda – Information trap

Információs csapda ~ a felhasználók releváns, személyre szabott információkkal történő elárasztása vagy néhány, egy irányba mutató forrásra leszűkült tartalomfogyasztási stratégiájuk következtében csökken az alternatív információk és nézetek megismerését lehetővé tévő internetes keresések száma, amely egyoldalúsághoz, szűklátókörűséghez vezet, és kialakítja a vélt informáltságot.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információtorzítás, tökéletlen információ

Ellentéte: tökéletes információ

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs egyenlőtlenség, manipuláció, információszegénység, negatív információ, információs „kitettség”

Milyen kategória? A kifejezés frissen jelent meg, de máris félúton jár a szakkifejezésként való elfogadottság felé.

A szó a nyelvi rendszerben erősödésre számíthat, főleg a sajtónyelvben.

Napjainkban a hirdetők – ellenszolgáltatás fejében – hozzáférnek az Internetes keresések kulcsszavaihoz, a találati eredményeket feldolgozó adatbázisokhoz, a felhasználói viselkedést rögzítő „online lábnyomokhoz”, melyek segítségével személyre szabott, releváns információkkal bombázhatják a felhasználókat. Bár az általánosan elfogadott nézet szerint ez a jelenség megkönnyíti, gyorsabbá teszi az információhoz való hozzájutást, valójában negatív következmények lehetőségét is magában hordja.

Egy ismert Internet-szakértő, Arndol Roosendaal egy 2014-es TED-konferencián nevezte el információs csapdának a kialakuló felhasználói kultúrának azt a sajátosságát, hogy mivel a felhasználók gyakorlatilag kézhez kapják az információkat, csakis a nettó találati eredményekhez jutnak hozzá, így megfosztják őket a keresés, és annak hozadéka, a szélesebb körű tájékozottság lehetőségétől. Döntési szabadságuk mindössze néhány, a felkínált opció közötti választásra korlátozódik, ez pedig információs szegénységhez és egyoldalúsághoz vezet. A felhasználók rengeteg információtól elesnek, elvesztik az alternatív pozíciók érzékelésének képességét, emiatt a szűklátókörűség csapdájába esnek.

A mechanizmus a szűklátókörűségen túl a szakértő szerint sokkal súlyosabb következményekkel is jár. Növeli a társadalom polarizációját és az információs egyenlőtlenségek új formáit hozza létre. S noha úgy véljük, ennek az ellenmechanizmusai is folyamatosan formálódnak, kétségkívül komoly figyelmet érdemelnek a tipikus és aktuális információs csapdák. Annál is inkább, mert a „Nagy Adat” (Big Data) erősödő hullámverése a hatalmas adattömegek elemzéséből leszűrt eredményekkel az objektivitás és megbízhatóság ígéreteit hordozza, ám eközben pontosan ugyanúgy ki van téve a szolgáltatói érdekek miatti torzításnak, és emiatt máris kirajzolódni látszik az új generációs információs csapdák némelyike.

Értékelés és ajánlás: Az információs csapda kifejezéssel Roosendaal pontos meghatározásán kívül, más kontextusokban is találkozni, azonban ezek mögött nem egy létező fogalom vagy elmélet áll, csupán a szókapcsolatban rejlő stiláris erő csábít szerzőket, hogy egy-egy információs helyzetre a csapda képzetkörét alkalmazzák. Ahogyan a szakkifejezés az adott jelentésben erősödik, úgy várható az alkalmi és esetleges használat lassú kikopása.

Irodalom:

Roosendaal, A.: The Information Trap  http://tedxtalks.ted.com/video/The-Information-Trap-Arnold-Roo [2015-07-14]

Leave a Comment