Információs civilizáció – Information civilization

Információs civilizáció – Information civilization

Információs civilizáció ~ a jelenlegi fizikai/materiális/technogén civilizáció lehetséges alternatívájaként leírható immateriális, poszt-technológiai, globális tudáskormányzáson alapuló civilizáció.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információs társadalom, poszt-információs társadalom

Ellentéte: technológiai/materiális civilizáció

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs Nirvána

Milyen kategória? Magas szintű társadalomelméleti fogalmi kategória, laza szöveghagyománnyal.

A szó a nyelvi rendszerben folklorizálódásnak indult, hétköznapi értelemben, ez sokszor gyengíti az eredeti jelentés feszességét.

Ha egy fejlett civilizáció nem megfelelően viszonyul az információkezeléshez – üzeni a kultikus science fiction, a Star Trek alkotója, Gene Roddenberry a Vulcan bolygó mitikus históriájának példáján – összeomlik. Értsd: szükségszerűen információs civilizációvá kell válnia, vagy elpusztul.

Korántsem bizarr dolog innen elindulni. A társadalomtudományban már jó ideje létezik az a sajátos megközelítésmód, amely egy földönkívüli szemével próbál az emberi fajra és bolygójára tekinteni (alien perspective), éppen azért, hogy csakis a legátfogóbb, legalapvetőbb kérdéseket tehesse fel (hiszen „távolról” pusztán ezek látszanak). Az információs társadalom kategóriájához és irodalmához képest ugyanis egy még magasabb, még elvontabb elméleti rendszerszint járunk, amelynek legkiérleltebb teóriáit japán és orosz kutatóknak köszönhetjük.

Az információs társadalmat úgy határozzuk meg, hogy a termelés, a fogyasztás és a foglalkoztatás szerkezetében az információs-és tudástermékek, jószágok és szakmák irányába megy végbe jelentős eltolódás, s ez alapvető intézményi és életmód-beli átalakulásokat okoz a társadalomban. Ugyanúgy technológiai és ipari marad azonban, mint korábban, csak most az információtechnológia és az információgazdaság veszi át a vezető szerepet. Ugyanúgy fizikai/materiális talapzaton épül fel, amelyhez ugyanúgy kötődnek a hatalom és a fejlettség-különbségek meghatározottságai és a tőke-viszony. Ám a meghaladás iránya körvonalazható. Yoneji Masuda (1980) úgy látja, hogy az információs civilizációt „kihordhatja”, életre segítheti az információs társadalom, ha a fizikai tevékenység dominanciája helyett az immateriális oldal válik meghatározóvá. Sztyepin és Tolsztih (1996) szótárában ez az anyagi-energetikai igény fokozatos csökkenését és az információs igény növekedését jelenti, a “posztmaterialista értékek” civilizációjának megteremtésével, a technikai (technogén) civilizáció meghaladásával. A szociokulturálisan sokféle arculat megőrzése mellett a jelenlegi különbségek és ellentétek világához képest csak az egész bolygót átfogó közös tevékenység adhat keretet a civilizációnak. S mivel az információ-elvű, csupán az információ szabad cseréje és nyitottsága esetén lehetséges (a társadalom minden tagjának hozzá kell jutnia az információhoz), az információs civilizációnak szükségszerűen demokratikusnak és egyenlőség-elvűnek is kell lennie, amelynek irányítása és kormányzása egy új típusú kollektív tudáson alapulhat (Kumon, 1994).

Az információs civilizáció tehát valójában egy jövőkép, a poszt-információs társadalom egyik alternatívája. Ám nem puszta fikció vagy utópia, hanem a társadalmi makroevolúció kategóriarendszerén belül tudományos diskurzusként értelmezhető.

Értékelés és ajánlás: Mint láttuk, az információs civilizációról gondolkodni egy különlegesen magas absztrakciós szintű nézőpont. Amikor azonban az „információban gazdag világ”, a „sok információval jellemezhető mindennapok” szinonimájaként látjuk szövegekben felbukkanni, rögtön egyértelművé válik, hogy az ’információs civilizáció’ használatától remélt üzenet-többlet, a nyomósítás szándéka ezekben az esetekben valójában rombolja az eredeti értelmezést, mert „lehúzza” azt jóval alacsonyabb szintű diskurzusokhoz. Ezeket az előfordulásokat érdemes bírálni, kiigazítani, hogy ne zavarja a tisztánlátást.

Irodalom:

Sztyepin V. Sz. – Tolsztih V. I. (1996): A demokrácia és a civilizáció jövőjehttp://www.c3.hu/~prophil/profi993/STEPIN.html [2016-04-22]
Kumon, S. (1994): Theory of Information-oriented Civilization. NTT-shuppan.
Masuda, Y. (1980): The Information Society as Post-Industrial Society. Tokyo, IIS, Washington DC, The World Future Society. Magyarul: Az információs társadalom OMIKK, Budapest, 1988.

 

Leave a Comment