Információs bomba – Information bomb

Információs bomba – Information bomb

Információs bomba ~ a civilizációt egy közelgő katasztrófa közelébe sodró fenyegetés Paul Virilio azonos címet viselő könyvében.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információs özönvíz,

Ellentéte: információs utópia

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs katasztrófa, digitális anti-utópia

Milyen kategória? Hétköznapi értelemben használt neologizmus, amely a „civilizációt romlásba taszító információs kultúrát” hivatott megtestesíteni.

A szó a nyelvi rendszerben szinte kizárólag a Virilio-percepció részeként használatos.

Az információs bomba korszakában élünk, amely gyorsulva ketyeg mellettünk, a civilizáció közelgő végét jelezve. Paul Virilio 2000-ben megjelent, tárgyi tévedésektől hemzsegő, ismerethiányról árulkodó, azonban túlzásaival együtt is kultikussá vált könyvének ez lehetne az egy mondatos összefoglalása. A sebesség filozófusaként ismertté vált francia gondolkodó egy olyan lehetséges jövő képét rajzolja meg, ahol az információ eluralkodik az információba fulladó, emlékezetét vesztő, kollektív vakságba ájuló emberiségen, és a végzet felé taszítja azt. Az információt közvetítő eszközök átveszik az uralmat az emberek fölött, a környezetszennyezés addig soha nem látott méreteket ölt, klónok lepik el a lakhatatlanná vált Földet. Viriliónál a szálakat a világuralmat információs fölényével megteremteni kívánó Egyesült Államok sodorja, így a felelősséget is javarészt rájuk hárítja.

Virilio nemcsak könyvében, hanem interjúiban is gyakran elmeséli, hogy a „bomba” metaforához Albert Einstein adta az ötletet, aki 1954-ben három bombáról beszél. Az első, a Hirosimát és Nagaszakit elpusztító atombomba akkorra már felrobbant. A második kettő azonban, amelyek felrobbanására csak a jövőben kell számítani, még előttünk áll: a ’demográfiai bomba’ (amelynek használata a túlnépesedéssel kapcsolatban széles körben elterjedt) a másik az ’információs bomba’.

Értékelés és ajánlás: Azt a szabadosságot és olykor zavarosságot, ahogyan Virilio az általa használt fogalmakkal dolgozik, sokan és alaposan kritizálták már. Az információs bomba létjogosultságát bizonyítani hivatott könyve is inkább karikatúra, mint valódi problémaösszegzés. Csakhogy ebben a formájában sok, valóban félelemre okot adó jelenség lényege sűríthető a fogalomba, egyfajta „kvintesszenciaként”, ami miatt (az információs túltelítődés mítoszával együtt) még jó ideig követők sorát tudhatja maga mögött, így a diskurzusból még sokáig nem fog eltűnni a kifejezés.

Irodalom:

Virilio, P. (2000): The information bomb. Verso, London. Magyarul: Az információs bomba Magus Design Stúdió, 2002. A könyv részletes bírálatát lásd Z. Karvalics L. (2005): Illuminátusok és digerátusok (összeesküvés-elmélet és cybertér) Szoc.reál (Összesküvés-elmélet tematikus szám) 10, 17-19.

 

Leave a Comment