Információs árnyék – Information shadow

Információs árnyék – Information shadow

Információs árnyék ~ egy fizikai objektum digitális jelenléte: olyan adatok köre, amelyek alapján virtuálisan „felépíthető” egy rekonstruálható képe, s azoké, amelyek valamilyen összefüggésben az objektumra vonatkoznak, ahhoz kapcsolódnak.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: digitális reprezentáció, digitális lábnyom

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: „dolgok Internetje”, információs lábnyom

Milyen kategória? Frissen azonosított jelenségre alkalmazott szakszó, amely azonban szakmai és hétköznapi diskurzusokban is előfordul, kevésbé szabatos használattal.

A szó a nyelvi rendszerben a „dolgok Internetjével” foglalkozó kutatók között erős, magyar használata elenyésző és javarészt téves.

A terminus azon fogalmak közé tartozik, amelyet nem egy ember, hanem egy egész kutatóközösség „találmányának” tartanak. Nagyjából egyidős az ezredforduló előtt megszülető „dolgok Internetje” (The Internet of Things) kifejezéssel. Létét annak köszönheti, hogy az emberek és a digitális objektumok után valóságos tárgyak, fizikai objektumok is megjelentek a világhálón. S mindez nem egyszerűen kapcsolatot jelent (mondjuk egy háztartási gép IP-címének segítségével), hanem egyfajta „digitális létezést”. Abból, ami az adott objektumról digitálisan tudható, megszerezhető, felépíthető, abból tevődik össze annak információs árnyéka.

Az információs árnyék jellemzője, hogy egy tárgy tulajdonságait – előfordulási helye, mérete, súlya, állapota, kora, stb. –anélkül lehet vizsgálni, hogy azzal fizikailag egy pillanatra is érintkeznénk. A fizikai tárgy és az információárnyék közötti kapcsolat aszimmetrikus vagy szimmetrikus lehet aszerint, hogy mennyit tudhatunk meg róla az Interneten keresztül: minél többet, annál szimmetrikusabb a kapcsolat. Az információs árnyék legkézenfekvőbb használatát az úgynevezett „ipari Internet” világán belül találjuk: egy termék már a gyártósoron önálló azonosítót kap, s követhetősége megmarad a kereskedelembe való kikerülést követően is. Ettől kezdve szaporodnak róla a vásárlást követő használati adatok, esetleg a meghibásodási-és szervizadatok: az információs árnyék elemezhetővé válik, és visszacsatolható akár a termékfejlesztésbe is.

Ahogy a fogalom népszerűbb lett, úgy kezdték alkalmazni más objektumokra is: például egy könyvre, amelynek az információs árnyékát számos helyen megtalálhatjuk: nemcsak a kiadói vagy a szerzői oldalakon vagy a terjesztőknél (az Amazonon, a Google Bookson vagy a kis könyvesboltok weboldalain), hanem blogokon, könyv-szakmai oldalakon, de akár privát bejegyzésekben is. Mármost mi van, ha egy könyv eleve csak e-book-ként létezik? Ugyanúgy vizsgálható az információs árnyéka. A fogalom immár, elfogadott módon, kiterjed a digitálisan született objektumokra is – így például egy dalnak is információs árnyéka van, a különböző zeneletöltő és zenehallgató oldalaktól (iTunes, YouTube)

Értékelés és ajánlás: Sajnos a fogalom népszerűsége miatt egy ponton túl az érvényességi körét sok szerző elkezdte kiterjeszteni az emberekre, a hálózat felhasználóira is. Logikusnak tűnő lépés, hiszen minden ugyanúgy történhet egy emberrel a virtuális érben, mint ami egy fizikai tárggyal vagy egy digitális objektummal. Csakhogy erre addigra már kiformálódott egy elfogadott kifejezés: a digitális lábnyom. Így az árnyék és a lábnyom együttes használatának csak az adhat értelmet, ha különböző jelenségekre használjuk. Bízzunk a tisztulási folyamatban.

Irodalom:

O’Reilly, T. – Battelle, J.: Web Squared: Web 2.0 Five Years On.
Kuniavsky, M.: Smart Things: Chapter 6, Information Shadows, Part 4: the Internet of Things (Blogbejegyzés)http://www.orangecone.com/archives/2010/06/smart_things_ch_11.html [2015-09-27]

Leave a Comment