Információs antropológia – Information anthropology

Információs antropológia – Information anthropology

Információs antropológia ~ kísérlet az emberi faj (Homo sapiens) tanulmányozását tudományként felépítő antropológia kulturális ágán belül az információs jelenségek és az információs viselkedés leírása és megértése felől hozzájárulni átfogóbb összefüggések felismeréséhez és modellek alkotásához.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információs viselkedés kutatása

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs világkép, információtörténelem, információs civilizáció, információfilozófia, információs fordulat

Milyen kategória? Többen javasolják az általuk képviselt tudományos megközelítésre épülő irányzat elnevezésére, ám ezek független előfordulások, egymást nem reflektálják.

A szó a nyelvi rendszerben még csak alternatív kezdeményezések formájában van jelen.

Az információtudományok nemzetközi társasága, az ISIS (International Society for Information Studies) 2013 májusában az orosz fővárosban rendezett konferenciát, amelynek résztvevők elfogadták a „Moszkvai Deklarációt”. E dokumentum negyedik fejezete áttekinti azokat a multidiszciplináris kutatási területeket, amelyek jelentősége felértékelődhet a következő néhány évben: a közel egy tucatnyi új „irányzat” között, valahol az információesztétika és az információs ökológia között bújik meg szerényen az ”információs antropológia.”

Azok között azonban, akik saját munkásságukat az információs antropológia művelése alá sorolják, egészen eltérő nézőpontokat találunk.

A gazdaságkutató John Dowling szerint az antropológia többek között úgy „segíthet” a gazdaságtudománynak, hogy a különböző szociokulturális tartományokból információkat közvetít, így hozzájárul egyfajta hipotézis-tesztelő szerephez. Ez volna tehát az „információs antropológia” (Dowling, 1982).

Inge Houmann (1939-2001), a különös sorsú dán művész és Nietzsche-kutató szintén információs antropológiának nevezte el ismeretelméleti fogantatású elméletét a nyolcvanas évek közepén (Houmann, 1985). Ennek kiindulópontja az, hogy a nyelv alkalmatlan a valóság leírására (szemiotikai nihilizmus), a nyelv maga csak része a makacsul ismétlődő információs ciklusoknak. Ami fontos, az az információ ontológiája (létének alapvető meghatározottsága). Az információk ilyen értelemben a társadalomtörténet kollektív emberi alkotásai, amelynek minden résztvevője egyetlen, évezredekig tartó kalandként csiszolja, alakítja, cseréli, formálja a fogalmakat, a jelentéseket és a magyarázatokat.

Megint másképp közelít a japán Okuno (2009), aki „az információs korszak emberének antropológiáját”, az új digitális környezetben felnövők társadalomtudományi profilozását”, a külvilággal való kapcsolattartás és a családon belüli áramlások megváltozásának értelmezését érti a fogalom alatt, míg az orosz Konsztantyin Kolin egy szinttel átfogóbban, az információs társadalomba való átmenettel együtt járó pszichoszociális változások vizsgálatának keretrendszereként tekint rá. Valamennyiüknél átfogóbb tudományos tárgyként közelíti meg az információs antropológiát az Olaszországban élő román tudós, Cornelia Guja. Ő átfogó, kibernetikai fogantatású, az energiafolyamatokat középpontba helyező (saját elnevezésével: biokozmológiai megalapozású) elméletet alkotott, amelynek központi eleme az információs folyamatok révén megvalósuló adaptáció (Guja, 2009).

A magunk részéről mindegyik megközelítésmódnak legszívesebben más nevet adnánk, hogy az információs antropológiát valóban a kulturális antropológia új szemléletű irányzataként lehessen azonosítani. Történtek ugyanis kísérletek arra, hogy magát a kultúrát is információs fogalmak segítségével definiáljuk (Jurij Lotman), hogy járvány-modellel, memetikával modellezzük az eszmék, ideák terjedését a csoportok között. Már korábban azonosította magáét a szimbolikus antropológia, a megismerés antropológiája – ezek együttesen formálják ki azt a területet, ahol az információs jelenségvilág egységes leírására mód nyílik, és izgalmas tudományos programnak ígérkezik.

Értékelés és ajánlás: Az antropológia tudományának művelői között is kevesen vannak, akik ismernék, pláne elfogadnák tudományuk újabb „hajtásaként”. A társadalomtudományokban végbemenő információs fordulat eredményeként azonban a fogalom és a mögötte álló megközelítésmód fokozatos erősödését reméljük.

Irodalom:

A Moszkvai Deklaráció elérhető: http://www.kemguki.ru/images/stories/news/2012-2013/2013-05-27/FIS/moscow_diclaration_eng.pdf [2016-05-02]
Dowling, J. H. (1982): The Relationship between Anthropology and Economics. Journal of Economic, 16 (2), 481-484.
Houmann, I. (1985): Informationsspøgelset. Magyar fordítás: Lázár E. J. (1997): Az információ kísértete. http://hamvasklub.parknet.dk/InfoKisertet.html
Okuno, T. (2009): An Angle of Information Anthropology, Iwanami Books Co.Led.
Guja, C. (2009): Introduction to Informational Anthropology Edit. Universitara Carol Davila”, Bucuresti.
Kolin, K. K. (2011): Information anthropology: next generation and the new threat of psychological stratification of the humanity in the Informational Society. Vestnik, CHGAKI 4 (28).

Leave a Comment