Információs angyal – Information star

Információs angyal – Information star

Információs angyal ~ egy adott társadalmi csoport (de elsősorban vállalati szervezet) számára a külső információknak a közösségen belülre áramoltatását a szervezett csatornákon túlmenően, spontán módon biztosító személy.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információvadász

Ellentéte: információ kisajátítása

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs mindenevő, üzleti hírszerzés, információforrások

Milyen kategória? A vállalati információmenedzsment irodalmában megalkotott szakkifejezés egy sajátos szervezeti szerepre.

A szó a nyelvi rendszerben másutt szinte ismeretlen.

Thomas J. Allen a hatvanas évek végén az információáramlást vizsgálta különböző szervezetekben, és többek között arra kereste a választ, hogyan tudnak a külső információfolyamtól különböző korlátozások miatt elzárt csoportok (pl. katonai kutató-fejlesztők) mégis hatékonyak lenni (Allen, 1969)?

Felfigyelt rá, hogy minél több diverzifikált külső információs kapcsolattal rendelkeznek a tagjai, annál eredményesebbek az érintett közösségek. Szociometriai elemzéssel pedig sikerült megtalálnia azokat, akiken mint csatornákon keresztül a külső információk leginkább beáramlottak a csoportba. Ő kapuőrzőknek (gatekeeper) nevezte a szervezeti-közösségi hálózatok ekképpen meglelt és azonosított csomópontjait, de alig született meg a kifejezés, rögtön termékeny viták kezdődtek a még pontosabb leírások érdekében. A „kapuőr” szerephez ugyanis egyre inkább a „szűrés”, „válogatás” képzetköre kezdett kapcsolódni, miközben néhányan rámutattak, hogy az érintettek inkább maguk a kapuk, mintsem hogy valamilyen „bejáratot” őriznének.

Ezért vezette be Tushman és Scanlan (1981) ennek a szerepnek az azonosítására az information star terminust, és a tudásmenedzsment szakirodalma gyorsan le is horgonyzott mellette. Magyarul ezt az üzleti angyal (business angel) mintájára „információs angyalnak” neveznénk legszívesebben, mert a „sztárt” erősen lefoglalta magának a média és a szórakoztatás világa, ugyanakkor a star-nak van egy ilyen, ritkábban használt értelme is. Az információs angyalok legfontosabb szerepe a külvilágra való folyamatos nyitottság (outwardness) biztosítása. Egyfajta „áteresztő membránként” működnek, amelyen keresztül a külvilág megjelenik a szervezeten belül, attól függően, mennyi ideig és milyen sűrűn volt „alávetve” az információs angyal személyes találkozásokból, írott forrásokból és információban gazdag környezetekből álló terek hatásainak.

Az információs angyalok fontos jellemzője, hogy tipikusan nem „munkaköri kötelességük” az, hogy a szervezet számára hasznos információkat szállítsanak, hanem mindez egyéni motivációjuk, érdeklődésük, „működésmódjuk” következménye. Ezért a legtöbb esetben nagyon nehéz megmondani, hogy ki(k) is ő(k) egy adott közösségben. Azt, hogy ez a szerep jellemzően informális, elég korán bebizonyították a kutatók (Fischer és Rosen, 1982) Mára már az is kiderült, hogy a nők a legritkább esetben válnak információs angyallá, többszörösen hátrányos szervezeti helyzetükből fakadóan. (Sridhar, 2002).

Értékelés és ajánlás: Az információs angyalok azonosítása, támogatása, „helyzetbe hozása” vagy hiányuk esetén „megteremtése” mostanra vállalatvezetőktől közszolgákig, külső folyamatokra nyitott szervezetektől saját településük jövőjét tervező önkormányzatokig egyaránt sokak számára jelöl ki feladatot. Emiatt óvatosan megelőlegezhető a kifejezés lassú elterjedése, erősödő használata.

Irodalom:

Allen, T.  J. (1969): Meeting the Technical Information needs of research and development projects. MIT. http://dspace.mit.edu/bitstream/handle/1721.1/48489/meetingtechnical00alle.pdf?sequence=1
Tushman,, M. – Scanlan, T. (1981): Characteristics and External Orientations of Boundary Spanning Individuals. Academy of Management Journal, 2, 83–98. Ugyanők: Boundary Spanning Individuals: Their Role in Information Transfer and Their Antecedents. Academy of Management Journal, 24 (2), 1981. 289–305.
Fischer, W.A. – Rosen, B. (1982): The Search for the Latent Information Star, R&D Management, 2, 61- 66.
Sridhar M. S. (2002): Library use and user research: with twenty case studies. Concept Publishing Company, New Delhi, 280.

Leave a Comment