Információs anarchia – Information anarchy

Információs anarchia – Information anarchy

  1. Információs anarchia ~ az információs folyamatok szabályozatlansága vagy zűrzavara, az irányítás hiánya.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések:

Ellentéte: információs szervezettség, információs folyamatok tervezése, információs demokrácia, információs diktatúra, információgazdálkodás

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs ludditizmus

Milyen kategória? Szakszóként használja a szervezetszociológia és a gazdálkodástudomány, hétköznapi értelemben stílusértéket ad annak, ha valaki a szervezetlenségre vezet vissza valamilyen információs működés-zavart.

A szó a nyelvi rendszerben ritkán használt, és fokozatosan távolodik a szakmai jelentéstől.

Bernard Liautaud a 2000-es évek elején a politikai irányítás alapformáit választotta a vállalatok információs mechanizmusainak tipizálására. Kis leegyszerűsítéssel: az információs diktatúrában kevés vezetőnél összpontosulnak az ismeretek, az információs demokráciában széles körben oszlanak el, az információs anarchiában pedig nincsenek előformálva a mechanizmusok, a folyamatok szabályozatlanok. A vállalat egyes szervezeti egységei mind-mind más információt birtokolnak, és önállóan kezelik azokat anélkül, hogy egymás adataival tisztában lennének (Liautaud, 2000). Mindez a vállalaton belül utat enged „információs kiskirályságok” létrejöttének – vagyis olyan informális csoportok kialakulásának, akik az információtechnológiai részlegek korábbi, mérnöki szemlélet-túlsúlyos világához képest most egy másik fajta hatékonytalanság felé billentik a mérleget.

Kis idővel később már egyre több példát találunk a fenti megközelítésre csak kis részben emlékeztető használatra. 2001-ben egyetlen információs mozzanat szabályozatlansága elég volt ahhoz, hogy információs anarchiát kiáltsanak: a Microsoftot érő nagyszámú hackertámadás és biztonsági incidens után azon a biztonsági tanácsadók és partnervállalatok esetében, akik egymástól függetlenül nyilvánosan közzétették a támadásokat lehetővé tévő szofverhibákkal kapcsolatos adatokat.

2002-ben A. J. Jacobs amerikai humorista egy nagyhatású könyvben azért nevezi információs anarchiának, ami körülvesz minket, mert az információbőség ellenére nem bízhatunk meg abban, amit olvasunk, hiszen a tartalmak egyre nagyobb hányada ellenőrizetlen. (Jacobs, 2002). Hovatovább a számítógépben gazdag világ és az Internet minden ellentmondása, hibája, diszfunkciója alkalom, hogy azt egyes szerzők információs anarchiának láttassák. A Literacy 2.0. című oldal szerkesztői 2010-et egyenesen „az információs anarchia évének” nevezik ki, hogy a cyberzaklatástól a vírusok új generációján át mindent a szabályozatlanság és ellenőrizetlenség rovására írjanak fel.

Értékelés és ajánlás: A Liautaud által kínált eredeti szakmai fogalmi környezetben volt még egyedi, jól körülhatárolható jelentése az információs anarchiának. Ahogy a kifejezést egyre inkább eltérítette a morális pánik, úgy „lúgozódott ki” ez az értelem a használatból. Az anarchia sok szerző kezén már csak afféle „szitokszó”, erős fordulat, amivel egy nekik nem tetsző állapotot megítélnek.

Irodalom:

Liautaud, B. (2000): eBusiness Intelligence: Turning Information Into Knowledge Into Profit. McGraw-Hill.
Culp, S. (2001): It’s Time to End. Information Anarchy.
http://www.angelfire.com/ky/microsfot/timeToEnd.html
Jacobs, A. J. (2002): The Know-It-All. Simon & Schuster.
A Literacy 2.0. vonatkozó cikke: 2010: The Year of Information Anarchy http://www.literacy20.com/2011/01/2010-the-year-of-information-anarchy/

Leave a Comment