Információmánia – Infomania

Információmánia – Infomania

Információmánia, info-mánia ~ kényszer az új hírek, beérkező üzenetek, online történések mobiltelefonon vagy számítógépen történő azonnali ellenőrzésére.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információfüggőség, információnarkós, infoholista (info-holic), infornográfia

Ellentéte: info-fóbia

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs túlterhelés,

Milyen kategória? Leíró kifejezés, amely nem jutott el a szakszóvá válásig, ám jelentéstartománya (akárcsak a mögötte lévő jelenség összetettsége) fokozatosan bővül.

A szó a nyelvi rendszerben nem népszerű, elsősorban szakmai szövegekben használják.

Elizabeth M. Ferrarini információkutató a nyolcvanas évek közepén két könyvet is szentelt az általa infomániának elnevezett jelenségnek. A kor közepes és nagyvállalatainál kialakuló, de legtöbbször nem elég alaposan megtervezett elektronikus információs környezeteiben nemcsak a működési nehézségek orvoslása kötött le sok felesleges dolgozói időt. Az újdonság varázsába belefeledkező alkalmazottak is nehezen találták meg az egyensúlyt, hogy milyen gyakran és milyen célból forduljanak munkavégzés közben a frissen megnyílt információs erőforrásokhoz. Az egyszerű megoldás vagy döntés helyett túl csábító volt újra és újra a számítógéphez fordulni, műveletvégzés helyett újabb információt keresni. Az ekképp definiált információmániának alacsonyabb hatékonyság, figyelemzavar és dekoncentráltság lett az eredménye.

Azzal aztán, ahogyan a vállalati környezetek teljes egészében behuzalozott, online ökoszisztémákká váltak, az információmánia új formái jelentek meg. Elsősorban a kapcsolattartást szolgáló külső és belső elektronikus levelek olvasása kezdett veszélyt jelenteni, hiszen a dolgozók, attól való félelmükben, hogy valamilyen fontos üzenetet elmulasztanak, más tevékenységük terhére is rendszeresen a levélládájukat ellenőrizték (beleszaladva természetesen a munkájuk szempontjából jelentéssel nem bíró, őket hátráltató levelek tömegébe is). Az elmúlt időszakban olyan súlyos munkaszervezési és hatékonysági kérdéssé emelkedett az infománia, hogy kutatások tucatjait végeztek el, hogy átfogó képet kaphassunk róla. Egy 2005-ös vizsgálat például az információmániának a Hewlett-Packard cég 1000 dolgozójára gyakorolt hatásaival foglalkozott – kiderítve, hogy az jelentősen növeli a stressz-szintet és kis mértékben roncsolja a szellemi képességeket, elsősorban a koncentrációt.

A mobil végeszközök általánossá válásával ma még egy jelentésréteg kapcsolódik az infomániához. A számítógépes környezetben dolgozók után immár a fiatalok körében figyelhető meg az állandó, szűnni nem akaró kényszer a hírek, e-mailek, közösségi oldalak változásainak azonnali követésére. Függetlenül attól, hogy éppen mivel foglalatoskodnak – legyen az munka, tanulás, szabadidős tevékenység – a sóvárgás mindvégig ott motoszkál bennük, és időről-időre arra kényszeríti őket, hogy megismételjék a kontrollt, amely aztán gyorsan elillanó megnyugvást nyújt a számukra.

Ajánlás és értékelés: Az információmánia még a vállalati információgazdálkodás irodalmában sem jutott el a szakszó státuszáig, ám még bizonytalanabb a jelentés-használat a digitális bennszülöttnek nevezett generáció eszközhasználati szokásainak tárgyalásakor. A jelenség, amelyre vonatkozik, létezik és leíró kifejezésért kiált. Ennek megfelelni látszik az információmánia, ám szóhangulata a ’patológia’ irányába sodorja, miközben leginkább könnyen kezelhető, kinőhető diszfunkcióról van szó. Nem lennénk meglepve, ha a vállalati környezetben is és az ifjúsági szubkultúrában is új, szellemes és könnyen népszerűvé tehető szavakkal próbálnák lefedni a jelentést.

Irodalom:

Ferrarini, E. M. (1985): Infomania: The Guide to Essential Electronic Services. Houghton Muffin.
Ferrarini, E. M. (1984): The Confessions of an Infomaniac Sybex.
Zeldes, N. (2007): Infomania: Why we can’t afford to ignore it any longer. First Monday, 12 (8). http://pear.accc.uic.edu/ojs/index.php/fm/article/view/1973/1848#author [2015-10-02]

Leave a Comment