Információkeresés – Information seeking

Információkeresés – Information seeking

Információkeresés ~ emberi, információs intézményi és számítógépes/technológiai környezetben információszerzésre összpontosuló folyamat vagy tevékenység. A problémamegoldás egy speciális esete, magában foglalja az információs probléma felismerését és értelmezését, kutatási terv létrehozását, a kutatás lefolytatását, a kapott eredmények értékelését, és ha szükséges, a folyamat (akár ciklikus) megismétlését.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információs táplálékszerzés információ-visszakeresés

Ellentéte: info-fóbia

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: gépi keresés, keresőmotorok, szemantikus Web

Milyen kategória? A könyvtár és-dokumentációtudomány szakszavából általános információtudományi kifejezéssé alakult az idők során.

A szó a nyelvi rendszerben rendkívül gyakori, hétköznapi és szakmai értelemben egyaránt.

Az információkeresés legegyszerűbben a használható tartalom megkeresését, kinyerését, felismerését és alkalmazását jelenti. Tekinthetünk rá megismerő feladatként, társadalmi és kulturális csereként, diszkrét stratégiaként a bizonytalanság eltűnteséhez, vagy minden emberben létező alaptulajdonságként. Ez esetben céltudatos ’információkereső magatartásként’, az információforrások- és csatornák használatára irányuló aktív és a passzív viselkedési formák összességeként is tárgyalhatjuk (Wilson, 2000).

Az információkeresés hatékonyságának növelésére a történelem során az emberiség tudásközvetítő intézmények, szervezetek, szakemberek és módszerek különböző formáit hozta létre, ezek közül évszázadokig a könyvtár volt a legjelentősebb.

A könyvtáros szakembereknek az Internet megjelenésével kihívások sorával kellett szembesülniük, hiszen a hagyományos keresési technikákon (mint pl. a különböző osztályozási, bibliográfiai, referáló stb.) és a hosszú idő óta csiszolt, emberi értékhozzáadásra alapuló keresés-támogatáson túllépve az online információkereső környezetben, gépi eszközökkel és automatizált megoldásokkal támogatott gyakorlatok felé kellett mozdulniuk, már évtizedekkel az Internet tömegesedése előtt. Ez az időszak volt a modellezés aranykora. A főbb modellek jellemzően abban különböznek egymástól, hogy hány részfeladatot különböztetnek meg s azokhoz milyen keresési stratégiákat kapcsolnak, s hogy kognitív vagy dinamikus (menet közben módosítható) keretre épülnek.

Az Internet tömegkulturális jelenséggé válása párhuzamosan alakult az online keresőrendszerek (keresőmotorok) fejlődésével. A korábbi tudások és gyakorlatok mellé egyre összetettebb háttérrendszerek, épülnek, amelyek jellemzően a keresési folyamat (ciklus) első részét támogatják: a kérdés részletezését, a kinyert információ átvizsgálását és bizonyos mértékig a kérdés újrafogalmazását is. Elképesztő kutatási és fejlesztési arzenál szakosodott a jelentésre érzékeny (szemantikus) gépi megoldásokra, de eközben továbbra is fontos a keresőszolgáltatások felhasználóival, az információkereső magatartás formáival foglalkozni.

A Google-generáció esetében például hatféle stratégiát írnak le: a horizontálist (a kereső személy elindul egy adott oldalról, majd újabb és újabb linkeket követ, anélkül, hogy visszatérne a kiindulási oldalra) a navigálót (akik azzal töltik az idejüket, hogy meghatározzák, milyen irányba érdemes elindulni), a látogatót (a használt szövegben említésre kerülő oldalakra kattintanak és átlagosan 4-8 percet töltenek ott), a gyűjtögető-felhalmozót (minden útjukba kerülő dokumentumot letöltenek, amire aztán nem lesz szükségük és soha nem is olvassák el), az ellenőrzőt (akik a források hitelességét és pontosságát mérik fel), s végül az ezektől különböző, sporadikus vagy kevert formákat.

Értékelés és ajánlás: A kifejezés tökéletesen a „helyén van”, letisztult és egyértelmű a használata.

Irodalom:

Kingrey, K. P. (2002): Concepts of Information Seeking and Their Presence in the Practical Library Literature. Library Philosophy and Practice, 4 (2). http://www.webpages.uidaho.edu/~mbolin/kingrey.html [2015-01-06]
Kuhlthau, C. C. (1991): Inside the search process: Information seeking from the user’s perspective. Journal of the American Society for Information Science, 42 (5), 361–371.
Wilson, T. (2000): Human Information Behaviour. Informing Science, 3 (2), 49–55.
Darányi .: Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek I. (egyetemi jegyzet) http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/kurzus/alapkepzes/osztalyozas-1.pdf [2015.07.28.]
Rédey G. et al. (2007): Információkeresés, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2.

Leave a Comment