Információfóbia – Info-fobia

Információfóbia – Info-fobia

Információfóbia ~ beteges félelem a túl sok és új információktól.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információs szorongás információs stressz információs túltelítettség

Ellentéte: info-mánia, információhalmozás, információs éhség, információs mindenevő

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs betegségek, információs ludditizmus

Milyen kategória? Sikertelen fogalmi kísérlet egy szakmai-közéleti kifejezés megalkotására.

A szó a nyelvi rendszerben a kihalás szélén áll.

Az információfóbia (röviden: info-fóbia) egyike a sikertelennek mondható fogalmi újításoknak. Matthew Lesko közel húsz éve írt ilyen címmel felejthető, alacsony színvonalú, de mégis hihetetlenül sokat idézett könyvet (Lesko, 1996). Az információs túltelítettség pánik-irodalmából származó adalékok ötlettelen egymás mellé rendezésével egyszerre igyekezett félelmet kelteni avval kapcsolatban, hogy a megszámlálhatatlanul sok információ között nem sikerül megtalálni a megfelelő(ke)t, vagy egyenesen rossz találatokra bukkanva rossz döntésekig jutunk.

Az az életérzés, amely mindemögött megjelenik, természetesen jóval általánosabb és elterjedtebb, mint maga a kifejezés. Drótos László (1993) ennek összetevőit a lemaradás érzetében (képtelenség követni az információs univerzum bővülését), az információs szemét növekedésében (egyre nagyobb az értéktelen és felesleges „massza”, amelyből ki kéne bányászni a fontosat, hasznosat és időtállót) és az alkalmazkodás kényszerében ragadja meg (az új információk és a hozzájuk kapcsolódó új eszközök arra kényszerítik az embert, hogy folyton újraalkossa magát és a világról kialakított elképzelését).

Az info-fobia fogalom használhatatlansága két okra vezethető vissza: rossz a kifejezés-választás, mert valójában nem az orvosi-klinikai fóbiák új fajtájáról van szó, az asszociáció tehát félrevezető, és meztelen marad a király: egyszerűen csak egy bombasztikus szószörnnyel kívánt figyelmet teremteni magának a kitalálója. Másrészt fel kell ismerni, hogy a szorongásra okot adó élethelyzetre reflektálva a fogalom az információs kultúra változását megelőzően, vagy aközben próbált megragadni valami érvényeset. Miután azonban ez a váltás végbement, és a „digitális bennszülöttek” számára nem barátságtalan, ellenséges környezet már az információs ökoszisztéma, hanem természetes, megszokott, jól ismert közeg, nem marad ok, ami életben tartsa az info-fóbia kifejezést (hacsak azokra a szerzőkre nem kívánjuk használni, akik folyamatosan utóvédharcot folytatva nem restek mindenáron és makacsul az árnyoldalak és veszélyek felől megérteni egy annál jóval összetettebb információs kultúrát).

Értékelés és ajánlás: A fogalomalkotás még akkor is sikertelennek volna mondható, ha ideiglenesen elfogadnánk a neki értelmet adó valóság-magyarázat létjogosultságát – ugyanis a választott megoldás még ezt sem támogatja megfelelően.

Irodalom:

Lesko, M. (1996): Info-fobia: How to survive in an information society. Information USA Inc., Kensington.
Drótos L. (1993): Informatikai Jegyzetekhttp://www.bibl.u-szeged.hu/~drotos/informatikai-jegyzetek/ [2015-01-06]

Leave a Comment