Információfilozófia – Information philosophy

Információfilozófia – Information philosophy

Információfilozófia ~ kutatási terület, amely a filozófia, az informatika, a számítástechnika és az információtechnológia metszéspontjában felmerülő fogalmi kérdésekkel foglalkozik.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: az információ univerzális elmélete

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információtudomány, információelmélet, információ-központú világkép

Milyen kategória? Egy új tudományterület elnevezése.

A szó a nyelvi rendszerben: rendkívül népszerűvé és sűrűn hivatkozottá lett kifejezés, amit főleg annak köszönhet, hogy a mögötte álló elmélet rendkívül ok vitafelületet nyit, ezért a tárgykör irodalma nagyrészt vitairodalom.

A (részben érdemtelenül) sztár-szerzővé és sztár-előadóvá emelkedett Luciano Floridi filozófus és információtudós az 1990-es évek közepe óta népszerűsíti, hogy az információ és az ahhoz szorosan kapcsolódó területek határán felmerülő kérdések tisztázásához a fogalmi keretrendszer továbbfejlesztésére van szükség. Ennek érdekében alkotta meg az információfilozófia kifejezést (Floridi, 2002).

A filozófia klasszikus témái, mint a szellem, a tudat, a tapasztalat, az érvelés, a tudás, az igazság, az erkölcs és a kreativitás egyre inkább előtérbe kerülnek, ahogy a számítástechnika egyes problémáira tekintünk, legyen szó az intelligens mobiltechnológia, a különböző szoftverágensek vagy a számítógépek és a mesterséges intelligencia körül felmerülő kérdésekről. Floridi úgy véli, hogy az információfilozófia a régi hagyomány modern világra való, innovatív kiterjesztéseképpen is értelmezhető. (De emiatt az eltérő filozófiai hagyományok – mint például a kínai (Ligian és Brier, 2015) – eltérő információfilozófiához vezetnek).

A számítógépes modellezés, a számítógépes modellek újabb és újabb kérdéseket vetnek fel, amelyeket a logika, az ismeretelméleti, a filozófia különféle ágazataival lehet megválaszolni. Másképpen: ahogy egykor a filozófia és a logika valamennyi tudomány közös fogalmi talapzatának volt tekinthető, most egyre inkább az információval foglalkozó tudásterületeknek kezd ilyen szerepe lenni, ezért a kettő „hibridizálása” előre visz, és megérett arra, hogy önálló diszciplína legyen.

Csakhogy nagy különbség van az ’információfilozófia’ és ’az információ filozófiája’ között. Bob Doyle, az egykori asztrofizikus, aki ma információfilozófusnak nevezi magát, és egy önálló Web-oldalon gyűjti és rendszerezi a szöveghagyomány régi és új, ide sorolható darabjait, a különbséget nagyjából ekképpen érzékelteti. Az információ filozófiája (ahogy a tudományfilozófia, a matematika filozófiája vagy a nyelvfilozófia) az adott diszciplína mélyebb megértésének a filozófiai apparátus mozgósításával elért eredménye. Az információfilozófia viszont az az út, amely a filozófia klasszikus alapkérdéseire kínál új választ azáltal, hogy az információ jelenségcsaládjának mély ismeretéből táplálkozó „nyelvet” állít a korábbiak helyére, és ezzel újfajta válaszokig vezet.

Értékelés és ajánlás: A Doyle-féle megkülönböztetésnek sarkalatos szerepe van. Információ és filozófia kétféleképpen sodródhat egymás mellé, és ha pontosak akarunk lenni, csakis az egyikre használjuk az információfilozófia kifejezést. Csakhogy ez az egész terület épp kialakul, így a szétválasztásnál egyelőre számosabbak azok az érintkezések, amelyek összekötik a két megközelítést. Az kétségtelen viszont, hogy az információfilozófiai diskurzus kibővülése várható, erős vitatérben.

Irodalom:

Floridi, L. (2002): What is Philosophy of Information. Metaphilosophy, 33 (1/2).
Ligian, Z. – Brier, S. (2015): The Metaphysics of Chinese Information Philosophy: A Critical Analysis of Wu Kun’s Philosophy of Information. Cybernetics & Human Knowing, 22 (1), 35-56.
Bob Doyle Információfilozófus Web-oldala (The Information Philosopher)
http://www.informationphilosopher.com/about/ [2016-05-20]

 

Leave a Comment