Információevő – Informavore

Információevő – Informavore

Információevő, info-evő ~ az információra biológiai alap-késztetésként éhező ember, aki fogyasztással enyhíti az információs hiánytüneteit és okoz örömöt magának.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információfüggés, információs táplálékszerzés, infofág

Ellentéte: információkerülés

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információs viselkedés, információkeresés

Milyen kategória?  Széles elfogadottságra váró kísérleti szakterminológia.

A szó a nyelvi rendszerbe még nem ágyazódott be véglegesen.

Az információevő (informavore) kifejezés az angol information (információ) és carnivore (húsevő) összevonásából született. Megalkotója a kognitív pszichológia egyik óriása, George A. Miller, aki 1983-ban írt „Informavores” című tanulmányában használja először a terminust. Miller az információs társadalomban az információ és az ember viszonyát az állatok és táplálékuk viszonyához hasonlítja. A „magasabb rendű organizmusok” éppúgy fogyasztják és emésztik meg az információkat, ahogy az állatok a zsákmányolt táplálékot.

A közben infoevőre (infovore) rövidült fogalom azonban egy 2006-os, új kutatási eredmény nyomán vált ismertté és népszerűvé.  Két amerikai neurológus, Irving Biederman és Edward Vessel amerikai neurológusok Millerrel ellentétben nem az emberi pszichére koncentráltak, hanem az információfogyasztás neurobiológiai természetrajzát tárták fel. Kimutatták, hogy az infoevő a befogadás közben vágyat és élvezetet érez. Bebizonyították, hogy az információszerzés közben az agy jutalomközpontjának idegszálai aktívak. Az információk megértésének pillanatában rövid ideig az ópiumszármazékok által kifejtett élvezethez hasonló érzést tapasztalhatunk, azáltal, hogy az értelmezéskor (a megértés pillanatában) felszabadult endorfin-molekulák ingerelni kezdik az agy speciális receptorait, s ezt azonosítjuk mi örömként.

Értékelés és ajánlás: Az információs táplálékszerzéssel a kutatók az információs viselkedést meghatározó stratégiai tér megértéséhez kerestek analógiát. Az információevés erre roppant mód hasonlít, mégis egészen mást fejeznek ki vele. A magyar tükörfordítás ugyanakkor sokkal rosszabbul hangzik, mint az angol eredeti, miközben lehet, hogy nem is az evés a legtalálóbb képzetkör, amihez a jelenséget kapcsolni lehet. A kifejezés sorsa részben azon múlik, nő-e szakirodalmi lánc Biedermanék kutatására, részben azon, előkerül-e egy szellemesebb, elegánsabb szókapcsolat ugyanerre a funkcióra, ami némiképp el is hasonítja az információs táplálékszerzéstől. Az biztos, hogy az infofágia, amivel a városi szlengben kísérleteznek, nem lesz az.

Irodalom:

Miller, G. A. (1983): Informavores. In: Machlup, F. – Mansfield, U.: The Study of Information. Interdisciplinary Messages. New York, 111-113.
Biederman, I. – Vessel, A. E. (2006): Perceptual Pleasure and the Brain: A novel theory explains why the brain craves information and seeks it through the senses. American Scientist, (5-6), 249.
http://www.cns.nyu.edu/~vessel/pubs/Biederman_Vessel_AmSci06.pdf [2015-09-24]

Leave a Comment