Információelrejtés – Information hiding

Információelrejtés – Information hiding

  1. Információelrejtés ~ szteganográfia, a rejtett üzenetek tudománya és művészete.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: titkosítás, titkosírás, kriptográfia

Ellentéte: nyílt (publikus) információ

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: kódolás, sifrírozás és desifrírozás

Milyen kategória? A jelenséget szakszó fejezi ki, de az élő beszédben olykor ennek használata helyett a tevékenységet szintén jól kifejező igei szerkezeteket használunk (az elrejtett információ, az információ elrejtése stb.).

A szó a nyelvi rendszerben nem rögzült állandósult formában, a szószerkezetet, a kifejezni kívánt jelentéshez igazodó formában egyedileg hozzuk létre.

  1. Információelrejtés ~ egy számítógépes program „háttérfelülete”, amely a felhasználók számára nem látható, nincsen róla tudomásuk – ám hasznos információkat tartalmaz a programozási lépésekről, változásokról, amelyeket egy fejlesztő vagy szakember úgy tud felhasználni és alkalmazni, hogy közben a program nyílt felülete változatlan marad.

Ellentéte: publikus segédlet (manuál)

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: programozástechnika

Milyen kategória? Informatikai szakszó.

A szó a nyelvi rendszerben csak programozók által ismert és használt.

  1. A görög eredetű szteganográfia szó „rejtett írást” jelent. Arra az eljárásra utal, amikor egy ártalmatlannak tűnő, mások által is hozzáférhető képben, szövegben, hangfelvételben, videóban vagy egyéb hordózóban úgy rejtenek el egy üzenetet, hogy azt csak az legyen képes felismerni, aki tisztában van azzal, mit kell keresnie. A megfejtéshez így nincs is szükség kulcsra (tehát nem titkosításról van szó), hiszen az üzenet mindvégig szem előtt van.

Az elmúlt kétezer évben a szolga leborotvált fejére tetovált üzenetnek a haj kinövése utáni továbbításától kezdve az információ elrejtésének számtalan, ötletes formája született. A technológiai újításoknak köszönhetően már nem csak szövegekben, festményekben, képekben vagy művészeti alkotásokban stb., de különböző médiumokon, hang- és videofelvételekben is megjelenhetett. A számítógépes kultúra részeként a szteganográfia is folyamatosan továbbfejlődött, kihasználva a digitális világban rejlő lehetőségeket: az ezzel foglalkozó oldalak több tucat (!) módot sorolnak fel az információ elrejtésére.

  1. David Parnas, a szofverfejlesztés egyik úttörője ’újraalkotta’ a kifejezést 1972-ben, amikor programozástechnikai szakterminusként vezette be. Azóta a programozás során a programozók két felületet hoznak létre. Az egyik az a „réteg” – legyen az egy szerkesztőprogram, egy játékprogram stb. –, amely a felhasználók előtt használatkor megjelenik a képernyőn. A másik egy programozási felület, ahol a programkódok érhetőek el, olvashatók és módosíthatók. Ez utóbbihoz viszont csupán a programozók férnek hozzá, és létéről is csak nekik van tudomásuk. A két felület megléte azért fontos, mert az esetleges módosításokat úgy lehet végrehajtani, hogy aközben a felhasználó azt nem érzékeli.

Értékelés és ajánlás Noha a hétköznapi és az informatikai jelentésben a szóazonosságon kívül is vannak hasonlóságok, azért tárgyaljuk és választjuk külön a kettőt, mert a titkos üzenettovábbítás során ellenérdekeltek információs játszmája zajlik, a programozók viszont éppen a fogyasztók érdekében rejtenek el információt egy háttérfelületen. Kicsi az esélye, hogy a két jelentés „összeakad” valahol, és zavarja egymást, de hasznos tudni a különbségről.

Irodalom:

Arvind, K. – Pooja, K. (2010): Steganography- A Data Hiding Technique. International Journal of Computer Applications, 7 (19).
http://www.ijcaonline.org/volume9/number7/pxc3871887.pdf [2015-09-26]
Unicsovics Gy. (2007): Szteganográfia elemeinek implementálási lehetőségei a védelmi szektorban. (Doktori értekezés), Budapest.
http://193.224.76.2/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2008/unicsovics_gyorgy.pdf[2015-09-26]
Parnas, D. (1972): On the Criteria To Be Used. In: Decomposing Systems into Modules. Communications of the ACM, 15 (12), 1053–1058.
http://www.cs.umd.edu/class/spring2003/cmsc838p/Design/criteria.pdf [2015-09-26]
Sebasta, R. W. (2012): Concept of Programming Languages. Pearson, 476-483.

Leave a Comment