Információcsere – Information exchange

Információcsere – Information exchange

Információcsere ~ legáltalánosabb (antropológiai) értelemben szellemi tartalmak kölcsönös átadása másik fél vagy felek számára, napjainkban azonban leginkább a számítástechnikában használatos kifejezés, amely egyszerűen kétirányú adatátvitelre utal.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: kommunikáció, információközösség

Ellentéte: információs karantén

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: jel-átvitel, jelentés-megosztás

Milyen kategória? Eredeti formájában elméleti-leíró szakkifejezés, átalakult jelentésében informatikai szakszó, amely gyakorlati tartalma miatt erős hétköznapi használatban van.

A szó a nyelvi rendszerben rendkívül elterjedt.

Az információcsere „ősjelentése” elsősorban az információs viselkedés kutatói számára fontos, akik arra kíváncsiak, hogy információk kölcsönös megosztása milyen szerkezeti változásokat eredményez adott közösségek információs alapviszonyaiban. A gyors információcsere jellemzően koordinációs funkcióval bír, a cselekvések összehangolását segíti (így a cselekvés hatékonysága kétségkívül fokmérője az információcsere sikerességének). A rutinszerű információcsere végeredménye az, hogy az információikat kicserélők részben saját személyes információkészletüket növelik meg ennek eredményeként, részben több közös tartalommal rendelkeznek, ami a csoport kohézióját erősíti. A diplomáciatörténetben jellemzően a koordinációs funkció miatt fontos, a tanuláselméletben a tanulási hatékonyság vizsgálatakor használják.

Az információcsere száz előfordulásából 99 azonban a gépi információcserére vonatkozik: emberek számítógép-közvetítette kommunikációjára (CMC, Computer-Mediated Communication) vagy gépek egymás közti adatkapcsolatára. A kölcsönösség mozzanata itt már csak azt jelenti, hogy elvileg mindkét irányba áramolhatna az információ az elektronikus

csatornákon, de könnyű szívvel információcserének hívják azt is, ha csak egyik irányból történik. A „csere” mozzanata pedig már nem idézi fel az egykori reciprocitást: valójában helycserét jelent, az adatcsomagok fizikai mozgásának eredményeként.

Az információcsere módja és minősége mindenfajta hálózati rendszer működésében és teljesítményében meghatározó, de legnagyobb tétje a hatalmas adattömeget valós időben kezelő óriás-szervezetekben van. (Légitársaságok, posták, közlekedésirányítás, stb.) Annak érzékeny egyensúlya válik kulcskérdéssé, hogy mennyit kell, lehet és érdemes automatizálni, az információáram mely pontjaira kell emberi értelmezést és beavatkozást tervezni, és hogy az áramlás mintázata hol és miért legyen decentralizált vagy centralizált. Mennyi redundancia indokolt.

Értékelés és ajánlás: Az információcsere gépi környezetben valójában jel-átvitel, de ezek a jelek általában információkat reprezentálnak. Metonimikus használata így nem zavaró.

Irodalom:

Dodds, P. S. et al. (2013): Information exchange and robustness of organizational networks. Proceedings of the National Academy of Sciences, 100 (21).
http://www.pnas.org/content/100/21/12516.full.pdf [2015-07-29]
Habók L. – Cirfusz D. (2013): Információcsere a digitális korban. Oktatás-Informatika (1-2). http://www.oktatas-informatika.hu/2013/11/habok-lilla-czirfusz-dora-informaciocsere-a-digitalis-korban-a-kommunikacio-modellje-eszkozei-es-kommunikacios-helyzetek-a-digitalis-terben/ [2015-07-28]

Leave a Comment