Információ-központú világkép – Information-centered world view

Információ-központú világkép – Information-centered world view

Információ-központú világkép ~ az energia-központú kiindulópontok felváltásával a megismerési folyamatot legmagasabb szinten is az információ-jelenség köré építő szemlélet és megközelítésmód

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információs fordulat, pán-informacionalizmus, információs perspektíva

Ellentéte: energia-centrikus világkép

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: információfilozófia, információs mód, információs utópia

Milyen kategória? A kifejezés még nem találta meg azt az „anyadiszciplínát”, ahol erős terminusként megtalálhatná a helyét. Így most még egy több, egymástól független szakmai diskurzusban is feltűnő fogalmi innováció csupán, amelynek sorsát az dönti el, hogy emelkedik-e önálló vizsgálati tárggyá, vagy alkalomszerű használatával pusztán más tárgyak vizsgálatát segíti-e.

A szó a nyelvi rendszerben a fentiek miatt elvétve fordul elő.

Andréka Hajnal és Németi István figyeltek fel rá, hogy azt a világképet, amelynek alapján minden dolog, a világ megismerésének minden részlete, minden ismeret helyére kerül, jellemzően egy-egy alap-princípium határozza meg, amely korról korra változik. A világképből indulnak ki és csatolnak vissza a jelentés-struktúrák, ez szervezi a megértést általában, és minden egyes konkrét, feldolgozást igénylő esetben is. Emiatt úgy is meghatározhatjuk, mint a legösszetettebb információs alakzatot.

Ha az ipari társadalom korában az erő képzete, az energia, a mechanikus elv jelentett efféle csomópontot, akkor mostanra, az információs társadalom korában már az információ.

Társadalmi forma

 

Világkép

 

Közösségi képlet

(tagok száma tól-ig)

Halász – vadász –

gyűjtögető társadalom

Statikus világkép

 

Horda (25-50)

Nagycsaládok csoportja (50-150)

Földművelő társadalom Dinamikus világkép

 

Falusi közösségek (150-8000)

Város/városszövetség (4000- 4 millió)

Ipari társadalom

 

Energia-centrikus világkép Nemzeti (1 – 60 millió)

Nemzeti/regionális (8 millió – 2 milliárd)

Információs társadalom Információ-centrikus

világkép

Nemzeti/multiregionális (800 millió –

4 milliárd)

Döbbenetes, de ez nemcsak a hétköznapokban természetes mostanra, hanem a legszigorúbb tudományos fogalmi környezetekben is. És nemcsak a társadalomtudományban megy végbe információs fordulat. A fizikusok egy része már nem az anyag, a tér, az energia és az idő mellé emeli be az információt, mint princípiumot, hanem egyenesen fölé. A biológusok a gén-központú világképük információ-központúvá válásáról gondolkodnak (Vaneechouette, 1997).

A fogalom variációjának tekinthető a Mike Eisenberger (2012) által használt „információs perspektíva”, a világ „információs szemüvegen keresztül” történő szemlélése.

Értékelés és ajánlás: A világkép hétköznapi, tudományos, művészi és vallási köntösben is testet ölthet, de mindegyikre jellemző az információs fordulat. Talán a legerősebben a művészetre: mivel a többi tudatformánál könnyebben szakadhat el a jelentéseket gúzsba kötő tradíciótól, számos, az információ-központúság felé mutató alternatív megközelítés először művészi-kísérleti formában jelenik meg. Ez a jelenség a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet érdemel, bízunk benne, hogy előbb-utóbb népszerű témává válik, és ennek oldalvizén a fogalom ismertsége is nőhet.

Irodalom:

Andréka H. – Németi I. (1988): A számítástudomány alapjai: alapkutatás. Filozófiai Figyelő, 4, 26–55.
Vaneechoutte, M. (1997): Memetics levelezőlista. Replicator tárgykör, Június 10.
http://cfpm.org/~majordom/memetics/old/0140.html [2016-03-24]
Eisenberg, M. (2012): Information Alchemy: Transforming Data and Information into Knowledge and Wisdom, Március 30.
https://faculty.washington.edu/mbe/Eisenberg_Intro_to_Information%20Alchemy.pdf [2015-11-29]

 

Leave a Comment