Info-szféra – Infosphere

Info-szféra – Infosphere

Információs szféra (Info-szféra) ~ az embert körülölelő, túlnyomórészt technológiailag közvetített információs környezet, amely egyre nagyobb szerepet játszik a világgal és a társadalommal való érintkezésben és kapcsolattartásban, új kulturális tereket, formákat és létmódokat is életre keltve

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: információs környezet, információs ökoszisztéma, információs buborék, nooszféra, szemioszféra

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: hálólét, információs kultúra, információs civilizáció

Milyen kategória? Termékeny, találó, jól használható, első hallásra is azonnal érthető szókapcsolat, amely avval, hogy mint tárggyal sokan kezdtek foglalkozni vele, elindult a szakkifejezéssé válás útján.

A szó a nyelvi rendszerben rövid formájában népszerű, gyakran hangzik el szakmai párbeszédekben.

A kifejezés megalkotását számos szerző John McCarthynak, a mesterséges intelligencia egyik atyjának tulajdonítja. Az első dokumentált használat 1971-ből származik, a Time Magazin egyik könyvszemléjéből, népszerűsége azonban Alvin Toffler 1980-ban megjelent legendás könyvének, a Harmadik hullámnak köszönhető.

Az info-szféra elnevezést minden kétséget kizáróan a bioszféra ihlette (annyira, hogy egyes szerzők hosszan elmélkednek azon, működnek-e darwini törvények itt is, van-e szelekció, s ha igen, pontosan mik is versengenek egymással). Jelentése mögött azonban felrémlik még két másik kifejezés is, amelyet Pjotr Vernadszkij használt az 1930-as években: a geoszféra (mint a bioszférát megelőző) és a nooszféra, mint arra ráépülő minőség, az emberi értelem, a megismerés birodalma – egyúttal egy Nagy Történet utolsó fejezete.

Az infoszféra konkrétabb és egyszerűbb fogalom, mint a nooszféra (és nagyjából lefedi azt, amit Jurij Lotman 1982-es szemioszférája, a jelek és jelentések világa). Tartalmát és kiterjedését szinte minden évtizedben más kulcsszavak mentén írják le (most éppen a „minden dolgok Internetje” tűnik a legátfogóbb kifejezésnek), de lényege nagyjából ugyanaz: azok az eszközök, tartalmak és intézmények, amelyek az információs ökoszisztémát alkotják.

A fogalom használattörténetének igazi izgalma abban rejtőzik, hogy ki milyen jelentőséget tulajdonít neki. Toffler az info-szférában a modern kommunikációs megoldások, a társadalom és a kultúra közös fejlődésének eredményét látja, mely kitágítja a társadalmi emlékezet határait. Luciano Floridi információfilozófus szerint online életünk (onlife, magyarul Ropolyi László szép szavával: hálólét) egy új létezésmódot jelent, A valóság is információsként jelenik meg számunkra, és ami információs, az valóságos. Magunk is információs organizmusokká (inforg-gá) válunk. S noha Floridi erős túlzásba esik (amit John R: Searle elegánsan ki is igazít), sokkal nagyobb diskurzusgyilkosnak gondoljuk Charles Handyt, a szervezettudomány egyik atyját: Neki ugyanis az infoszféráról való gondolkodás is csak alkalom, hogy ismert pánikdiskurzusokat ismételjen meg: „Nehogy saját információs teremtményeink bábuivá váljunk, maradjunk irányítók”. „A minket körülvevő infoszférában ne válasszuk észrevétlenül is a könnyű megoldásokat, nézzünk szembe a kihívásokkal”.

Értékelés és ajánlás: A létszférák között (azok legfiatalabbjaként) lehet és érdemes megnevezni és tárgyalni az infoszférát, akár evolúciós kontextusban is. Értelme akkor is van a használatának, ha minden szerző egy kicsit mást is ért alatta pontosan. Ez nem zavarja a befogadókat abban, hogy a legáltalánosabb jelentésszinten nagyjából ugyanarra gondoljanak.

Irodalom:

Toffler, A. (2002): A harmadik hullám, Typotex.
Handy, C. (2015): The seduction of the infosphere. Harvard Business Reviews. https://hbr.org/2015/07/the-seductions-of-the-infosphere [2015.07.28.]
Floridi, L. (2014): The Fourth Revolution: How the infosphere is reshaping human reality.
Oxford University Press.

Leave a Comment