Dezinformáció – Disinformation

Dezinformáció – Disinformation

Dezinformáció ~        szándékosan konstruált megtévesztő, félrevezető tartalom a valóságnak a kibocsátó szempontjából kedvező interpretációja vagy meghamisítása, amelyet a befogadóval biztos és ellenőrzött értesülésként fogadtat el, tesz hihetővé, egy remélt hatás érdekében.

Ugyanilyen vagy alig eltérő jelentésben használt kifejezések: hazugság, hoax, félretájékoztatás, félrevezetés, tévinformáció, álinformáció

Ellentéte: tökéletes információ

Tágabb fogalomcsaládjához tartozó kifejezések: Információs játszmák, információpolitika

Milyen kategória? Ismeretelméleti megalapozású szakkifejezés.

A szó a nyelvi rendszerben stabilan meggyökeresedett, és hétköznapi jelentése maradéktalanul átfed a szakmaival.

A szakirodalomban egyfajta közmegegyezés, hogy a megtévesztés új keletű formáira a második világháború előestéjén használni kezdett kifejezés olyan tevékenységtípusokat takar, amelyekkel bőven éltek a társadalomtörténet korábbi korszakaiban is, főleg katonailag szemben álló felek. A katonai szótárból került aztán át a politikaiba (amikor a hatalom képviselői saját polgáraikkal közölnek félrevezető információkat), majd a tömegsajtóval, médiával, televízióval, később az Internettel kapcsolatos diskurzusokba, előszeretettel felnagyítva a dezinformációk arányát az információ össz-tömegén belül, és következetesen összekeverve azt az „információs szeméttel”. Emiatt születhetett meg a „dezinformációs társadalom” szószerkezet is, amellyel előszeretettel élnek, az információs társadalom fogalmát teljesen félreértve, felszínes publicisták, és próbálják erős társadalomtudományi terminusként bevezetni elismert kutatók (Marshall, 2015).

Valójában önmagában már az is, hogy ismeretelméleti szempontból helyére kerüljenek, egymáshoz való viszonyukban a hazugság, a pontatlanság, a torzítás, az inadekvátság, az elavultság kategóriái, komoly rendszerező-értelmező munkát kíván (Fallis, 2009), különös tekintettel a dezinformációnak a téves információhoz (misinformation) való viszonyára. Ezt nyelvészeti oldalról Makkai Ádám, az Egyesült Államokban élő jeles amerikai-magyar író igyekezett definiálni az Angol nyelv idióma-szerkezete című disszertációjában. Szerinte akkor beszélhetünk dezinformációról, szándékos félretájékoztatásról, ha a befogadó tudja ugyan dekódolni az adott tartalmat, lexikailag helyesnek is tartja, ám az ennek ellenére nem az. Tévinformációval állunk viszont szemben, ha a befogadó dekódolja a kapott információt, ám nem a helyes módon, s ezáltal válik az tévessé.

Értékelés és ajánlás: A szó egyértelmű és közismert, ám az információtudatos állampolgárok számára fontos, hogy rokon kifejezések hálóján belül a finom különbségekre is érzékenyek lehessenek.

Hivatkozások:

Fallis, D. (2009): A Conceptual Analysis of Disinformation. (Conference paper) https://www.ideals.illinois.edu/handle/2142/15205
Marshall, J. et al. (2015): Disorder and the Disinformation Society: The Social Dynamics of Information. Networks and Software Routledge.
Makkai, A. (1972): Idiom Structure in English Mouton. The Hague.

Leave a Comment